Az építőipar az általános gyártási technológiákkal összehasonlítva évtizedes lemaradásban volt a digitalizáció területén, mostanra azonban a szoftveres modellezés és monitorozás, a Building Information Modeling segítségével teljesen átalakulhat az ipar. 

Hogy működik mindez a gyakorlatban? Mit jelent amikor az épületek, építmények esetében már tervezés fázisában is minden digitális fronton halad, hogyan változtatja meg az építkezést és a kész épületek üzemeltetését az, hogy az valódi építményeknek digitális ikrei vannak? Hogyan segítik a folyamatot a szenzorok, a drónok és milyen egyéb eszközökkel lehet valós időben követni egy épület műszaki állapotát? 

Ebben az epizódban Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki karának oktatási dékánhelyettese, Ritter Ádám a Moratus műszaki igazgatója, Joó Attila, a BME Hidak és Szerkezetek tanszékének docense beszélget Joós Andreával.

Az epizód végén, Csanády Dániel, a BME PHD-hallgatója bemutatja a W-heat nevű terméket. 

Dés László neve ma már megkerülhetetlen a magyar zene- és színháztörténetben. Élő legenda, a szakma legrangosabb díjaival kitüntetett, hihetetlenül termékeny, kreatív művész, akinek olyan musical sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Valahol Európában, A Dzsungel könyve és a Pál utcai fiúk. Előadóművészként bejárta a világ színpadait és a legnagyobb hazai sztárok tolmácsolták dalait a közönség számára. És noha alkotói ereje és csillaga sohasem fakult meg, őt is számos nehézség és kudarc kísérte élete során. Ez a rendhagyó epizódja egy olyan bölcs és örök kreatív emberről szól, aki a szakmája iránti lángoló szenvedélyének és tudatos, bátor életfelfogásának köszönhetően a válságos időszakokból is sikert tudott kovácsolni. Ez Dés László története.

"Amikor ott voltam, akkor nagyon aktív is voltam, mert az én bundás kenyeremet nagyon szerették a gyerekek, de sokat nem voltam, és ez rosszul tud esni egy feleségnek, egy anyának és egy nőnek. Hogy miért nem vagyok aktívabb is és jobban jelen a család életében."

Segítségre van szükséged? Látogass el a betone.hu/segitseg oldalra.

Az epizód alkotói:

Műsorvezető, szerkesztő: Réti Barnabás

Hangmérnök: Kozma Ádám

Zenei- és utómunka szerkesztő: Szűts Dániel

Showrunner: Orsós Lajos

Kreatív producer: Román Balázs

Producer: Hampuch Richárd

Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre

További műsoraink a betone.hu-n

Facebook: Betone

Instagram

13 Egyszer lent történet könyv formájában

Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,

s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon

a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,

s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,

annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,

de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,

az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,

míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,

erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,

a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,

s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,

az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,

piros zászló kezében, körötte sok gyerek,

s a gyárak udvarában komondor hempereg;

és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,

a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,

s az iskolába menvén, a járda peremén,

hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,

ím itt e kő, de föntről e kő se látható,

nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,

de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,

és csecsszopók, akikben megnő az értelem,

világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,

míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,

s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

1944

Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre

További műsoraink a betone.hu-n

Facebook: Betone

Instagram

Dr. Csókay András szerint a tudomány és a hit kéz a kézben jár, amikor pedig elhalkul a szakértelem hangja, felerősödik Istené. Az ország legismertebb idegsebésze tisztában van vele, hogy sokan nem értenek egyet az általa képviselt vallásos szemléletű orvoslással, mégis amikor csak teheti hirdeti az igét. Hogyan élte túl 10 éves fia halálát? Mi az az ima, ami utat mutatott neki a sziámi ikerpár szétválasztásánál?Mit gondol az ateistákról? Mit gondol arról, amikor egy orvosi kongresszuson üres lesz a terem, ha elkezd beszélni? És mit csinál minden nap hajnali 6 és 7 óra között? Kadarkai Endre vendége Dr. Csókay András idegsebész. Az epizód egyesek számára felkavaró lehet.

A műsor első felében Levendovszky János, a BME Tudományos és Innovációs rektorhelyettese és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) koordinátora, Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Ekler Péter, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék docense, valamint Kiss Domokos tanársegéd a napjainkban is használatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokról beszélgetnek, majd az aktuális projektek is fókuszba kerülnek. 

Megismerhetjük a MILAB legfőbb irányelveit, amelynek célja hazánk szerepének erősítése a mesterséges intelligencia területén. Ezt követően a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a Műegyetemen szerveződő RobonAUT rendezvény is szóba kerül. A robotversenyen a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mesterképzéses hallgatói mérettetnek meg, akik olyan kisméretű, önvezető modellautókat építenek, amelyekkel külső irányítás és emberi beavatkozás nélkül ügyességi és gyorsasági feladatokat teljesítenek.

Margaret Thatcher még miniszterelnöksége előtt megkapta a Vaslady megnevezést, és a 70-es, 80-as évek egyik leghíresebb történelmi alakja lett. Vajon megszolgálta ezt a nevet? Hogyan ment bele a Falklandi háborúba és milyen terrorcselekményeket követtek el ellene? Mik az azóta is idézett híres mondatai? Hogyan formálta át először a konzervatív pártot majd saját hazáját? Ezekre és még rengeteg egyéb kérdésre ebben a részben a Mérce szerkesztő-riportere, a történész-újságíró Tóth Csaba Tibor segít válaszokat találni!

Együttműködés: www.betonenetwork.hu

Ázsia a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő nagyrégiója hosszú évtizedek óta. A kontinensen belül pedig Kína nyilvánvalóan a nagy sikersztori, ezért azt gondolná az ember, hogy Ázsia leggazdagabb embere is kínai lesz. De nem, indiai. India is fejlődik, de messze nem olyan látványosan, mint Kína, és az indiaiak messze túlnyomó része még mindig nagyon szegény. Ezért még meglepőbbek az indiai oligarchák. Közülük is kiemelkedik Mukesh Ambani, akinek vagyonát ma 119,5 milliárd dollárra saccolja a Forbes.

A nyáron egy olyan pazar esküvőt finanszírozott fiának, hogy még a nemzetközi sajtó is tele volt vele. Családja a világ egyik legdrágább, ha nem a legdrágább épületében lakik, Mumbaiban. Hogyan tett szert Mukesh Ambani ekkora vagyonra? Annak eredete az apja által alapított Reliance Industries nevű cég, amit ő tovább növesztgetett az idők során. Mukesh apja, Dhirubha maga is milliárdos volt. De Mukesh nem ebbe a fényűző életstílusába született bele, a fiú születésekor még szegény volt a család. Reliance nevű cégük poliészterrel kezdett el kereskedni. Mukesh később akkora konglomerátummá növesztette a vállalatot, amely ma már mindent magába foglal, az olajtól és gáztól, a petrokémiától a távközlésen át a médiáig és a pénzügyi szolgáltatásokig.

A műsor kibeszélő, beszélgető oldalát itt találod!

Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre

További műsoraink a betone.hu-n

Facebook: Betone

Instagram 

Petőfi Sándor: A szerelem

Üljetek föl képzetemnek

Csónakára, s ússzatok,

Ússzatok szivem taván át,

Szép leányok, asszonyok,

Mindnyájan, kiket szerettem,

Amióta szeretek,

Üljetek föl képzetemnek

Csónakára; jertek, jertek,

Hadd mulassak veletek.

És előjött valamennyi,

S istenemre, szép sereg!

És közöttök olyan is van,

Kit már alig ismerek,

Pedig őket mind egyenlőn,

Mind egy hévvel szeretém,

De hiába, a szerelmet

Még mint kicsi gyönge gyermek,

Régen, régen kezdtem én.

S ez mutatja bölcseségem!

Már mint gyermek bölcs valék.

Tudtam akkor már, amit más

Vén korában sem tud még.

Tudtam azt, hogy a világra

Csak egy nap süt melegen,

S ez a nap nem fönn az égen,

Hanem lenn a szív mélyében

Van, s e nap a szerelem.

Higyetek nekem ti, akik

Fáradoztok kincsekér':

A föld minden gyémántjánál

Egy pár szép szem többet ér;

S higyetek ti, kiknek lelke

Hír-dicsőségért a vér

Vagy virasztás ösvényén megy:

Egész babérerdőnél egy

Rózsabimbó többet ér.

A fukar hadd számítgassa,

A gyülő aranyokat,

Mást számítok én... a kedves

Hölgyektől nyert csókokat.

S nékem a sors csak virággal

Ékesítse kalapom,

Nem kérek babért ujabban,

Sőt amit már eddig kaptam,

Ha kell, azt is vissz'adom. 

Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre

További műsoraink a betone.hu-n

Facebook: Betone

Instagram

Nevéhez köthető a legtöbb, az elmúlt évtizedben sikeres napi sorozat, így például az RTL Klubon sikeresen futó Keresztanyu is. Munkamániásságát az is bizonyítja, hogy ezeket nem csak írja, hanem rendezi és producereli is egyszerre. Hámori Barbara saját bevallása szerint gyerekkorától fogva dzsungelharcra lett nevelve, ezért is tartják a tévézés egyik legkeményebb és legerősebb személyiségének. Mikor kapta meg az első dicséretet édesanyjától? Mit adott számára az, hogy az USA-ban és Magyarországon is sok évet töltött gyerekkorában? Megbánta-e, amikor valakinek a munkáját leszarozta (?)? És mi az az életforma, amit biztosan elkerülne? Erről mesél Hámori Barba, a a Scripted Productions showrunnere. 

Az Inno Sapiens negyedik epizódjában az infokommunikációs ipar jövőjéről beszélgetünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nokia és a Vodafone szakértő vezetőivel.

Mennyiben lesz gyorsabb egy telefonhívás egy zsúfolt fesztiválon, hamarabb töltődik-e le egy videó, vagy hangfájl a telefonunkra, mit jelent az, hogy az 5G az adatok internete, hogyan hasznosíthatja egy cég ezt a technológiát, hogyan alakíthatja át a gyártási folyamatokat, ha az egyes gépek 5G segítségével kommunikálhatnak egymással? Ezekről a kérdésekről mind beszélgetett Joós Andrea műsorvezető vendégeivel: Charaf Hassannal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánjával, Budai J. Gergővel, a Vodafone vezérigazgató-helyettesével.  

A műsorban bemutatkozik a BME és a Vodafone együttműködése révén létrejött Infokommunikációs labor is, ami kifejezetten az 5G tesztelését teszi majd lehetővé. Erről Németh Vilmossal, az BME 5G laborjának vezetőjével beszélgettünk. 

Az egyetem infokommunikációs laborjának felszerelésében a Nokia-val működött együtt a BME. Vulkán Csabát, a Nokia Bell Labs magyarországi vezetőjét a Nokia és a BME együttműködésének történetéről és a jelenlegi fejlesztés részleteiről kérdeztük.

Az infokomunnikációs szektor számára az 5G a valós idejű adatátvitel lehetőségét és nagy mennyiségű adat villámgyors kezelhetőségét hozza, amelynek a felhasználási területei végtelenek. A Műegyetem Z10 központjában működő Fastrrr startup a vitorlázásban remél nagy változást előidézni. Az egyik alapítót, Szigeti Stacey-t kérdeztük.

Az Egyesült Államok legvéresebb történelmi összecsapása bizony nem a világháborúk között keresendő, hanem az 1860-as években, amikor Észak és Dél egymásnak esett. A máig sokat vitatott szembenállással kapcsolatban igyekszik ez a rész sok kérdést megválaszolni, beleértve, hogy a rabszolgaság intézménye volt-e a tényleges oka a polgárháborúnak, hogy utóbbi kifejezés egyáltalán alkalmazható-e, illetve, hogy mikor is dőlt el ez a véres szembenállás. Ebben segítségünkre a Rubicon Intézet főigazgatója, és kedves visszajáró történész vendégünk, Hahner Péter volt!

Együttműködés: www.betonenetwork.hu