Két informatika körül sertepertélő nem-informatikus beszélget a tech kultúra elmúlt heti eseményeiről: web, hálózat, mobil, gaming, hardver, meg ami jön.
Új formátum, újfajta tartalom! Mostantól nem a tech világ történéseit kommentáljuk, hanem a saját véleményünket próbáljuk megfejteni egy-egy, a tech és társadalom közötti kölcsönhatás ügyeiről szóló, nagyobb témában. Az első ilyen Meti Heteorban arról vitáztunk, mi a tech ökoszisztéma legnagyobb ősbűne, miért kell vagy nem kell haragudni rájuk. A módszer pedig az, hogy Kelt és Ferenc Ferenc egyaránt megfogalmaz néhány állítást a téma kapcsán, amelyekre a másik is felkészül és így felvértezve vitáznak aztán egymás meggyőződéséről.
Az állítások pedig a következők voltak:
Kelt
Ferenc
Ne bonyolítsuk: a ChatGPT-ről és általában a generatív MI társadalmi hatásairól vitatkoztunk nagy lendülettel. A végén volt még egy kis artisjusozás, de csak cukiság gyanánt.
Mi történt velünk?
Hol dolgoztunk, hol munkát kerestük, ilyesmi. Szóval az élet, ami közismerten rongyos - direkt a Stohl verziót linkelek, remek ebben a szerepben, fent van a teljes YouTube-on - , volt az oka annak, hogy nem készült adás. Ellenben Ferencet lehetett hallgatni a Csúnyarosszmajomban és a Láncreakcióban. Kelt pedig rávette magát - a többiek pedig készek voltak arra - hogy felvegyenek egy új Hármas könyvelést. Nem mintha nélkülünk nem létezne internet persze.
Szóba került az is, hogy a Hármas könyvelés (meg a Budapest Newtech Meetup, ahonnan történelmileg ismerjük egymást) Kiss Gabija közben csodás novellista lett. És hogy vegyétek meg a Gabo novella válogatásait, amit Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkeszt.
Itt még esett némi szó a remek Austenland filmről, Jennifer Coolidge-ről, aki annyival több, mint Stifler mamája, hogy az el se lehet zongorázni, sem pedig jégtáncolni. Illetve arról, hogy, ahogy a világ zenéjének durván felét senki nem hallgatja, úgy a podkasztok nagy részének is csak maroknyi epizódja és hallgatója van.
Csetdzsipiti
Nem lesz vége a világnak, ellenben nem, ez nem valami olyan, ami eddig is volt. Ez az a pont, ahol még biztosan egyetértettünk. Aztán jött az, hogy rosszabb vagy jobb szolgáltatást fog-e eredményezni, ha a ChatGPT-t bevezetik. Illetve, hogy értékdöntéseket nem nagyon lehet meghozni statisztikai alapon. Ebből kifolyólag viszont meg kell majd vizsgálni, hogy kinek az érdekeit tartja szem előtt “az MI” például egy hiteligénylésnél. (Zárójel: a Klarna BNPL - azaz vásárolj most, fizesd később - áruhiteleinek egyik jellemzője, hogy vacak hiteleket nagyobb százalékban produkál a növekedés nevében.)
Az viszont kérdés, hogy kell-e minden munkát automatizálni, amit lehet? Illetve hogy miből fogjuk azokat az embereket fizetni, akiknek a munkáját megette a technológia. Itt vitatkoztunk is azon, hogy az alapjövedelem egy neolib/gazdasági jobbos ötlet-e alapvetően vagy lehet-e baloldali. Illetve, hogy a minden embernek ugyanannyi pénzt adunk “azt’ oldja meg” az egy megoldás-e vagy egy szépségflastrom?
Apropó Az élet meg mindennek épp most jött ki MI-s adása, ami Ferenc szerint jó. Kelt meg gyorsan betolta, hogy a You’re Wrong About adását az Enron-botrányról és az If Books Could Kill podkasztot, aminek a legegyszerűbb belépő része A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek könyv szétcincálása.
Később itt még beszéltünk arról is, hogy ha valami intelligensnek látszik a felületes szemlélő számára, akkor az intelligens-e. Illetve, hogy mit mond Henry Kissinger, köztiszteletben álló háborús bűnös az MI-s fejlesztesekről. Továbbá Lázár János 60 milliós faszlámáiról.
(Forrás: KARD Facebook)
Oda futottunk ki, hogy vannak kérdések, amelyek az MI kapcsán megbeszélendők. Egyszer majd pontosítjuk, hogy melyek ezek. Tekintve, hogy a diszciplínák két átellenes végéről érkezünk ahhoz is fel kell venni majd a fogsorvédőt meg a kesztyűt.
Ablakmosás
Politológiai felvilágosító és vitakörünkben téma volt az Overton ablak mibenléte. Ez nagyjából a társadalom által még tárgyalhatónak tartott, radikális, elfogadott, mainstream, már avíttas, radikális, nem tárgyalható skálát írja le. A trükk az, hogy az ablak mozgatható. Orbánék addig migránsoztak anno, hogy a menekültek ellen sikerült hangolniuk az országot, az például egy nagy ablakmozgatási akció volt.
Emellett szó volt arról is, amire Ferenc a “woke ideológia” kifejezést használta. Illetve arról, hogy az Economist komolyan vehető-e még ha wókozik, illetve hogy lehet-e abszolút kijelentéseket tenni. Na erről még lesz is szó, nehogy belecsússzunk a morális relativizmusba.
Apropó, tudjátok mit mondott Milton Friedman a cégekről?
Cukiság
A Gazdasági Versenhivatalt négy éven át szívatták a közös jogkezelők mindenféle időkéréssel meg “tanárnő a kutya megette a házimat” kifogásokkal. Összesen 1200 napot csúsztattak egy vizsgálatot, ami arra próbált fényt deríteni, hogy a jogkezelők vizsgálják-e hogy a Spotify korában mire kell ráragasztani az üreskazetta díjat jelképező bólogató zsiráfot. Máshogyan megfogalmazva: célszerű-e még az üreshordozó díjjal megterhelni az SD-kártyákat és merevlemezeket.
De hát a ló minden részének van vége, így a vizsgálat is elért a logikus végpontjára. Amelyből kiderült, hogy nem, ezt a melót nem végezték el a jogkezelők. Inkább beszedték a pénzt. A GVH ezt szumma 440 millió forintnyi büntetés kiosztásával honorálta.
Rendhagyó adás, ahol nem nagyon hozakodtunk elő aktualitásokkal, sokkal inkább arról igyekeztünk vitázni ezen a mi nagyszerű évfordulónkon, mi a nagyonnagyon nagy baj a technológiai iparral, mi az eredendő bűne a startupoknak és miért nem csinálunk ma már adásokat mobiltelefonokról és Kickstarter-projektekről? Van-e még értelme tech podcastot csinálni általában, és nekünk speciálba? Ha meghallgatod, kiderül.
Szevasztok! A fenti szöveg Feri volt, ez a lenti meg én vagyok, Kelt. Ennek az adásnak nem lesz hagyományos adásnaplója, mert nehezebben körbelőhető témákról beszéltünk. Az már most tudható, hogy vannak benne hibák, például az Oppo piaci részesedése magasabb, mint feltételeztem. De ha ezeket elkezdenénk végignézni, akkor a műsor mellett lenne egy erős lábjegyzetelős narratív íve az adásnaplónak sok Financial Times linkkel, amit nem éreznék tisztességesnek. Szóval hallgassátok meg, ha valamihez link kéne, természetesen kommentben válaszolunk. Meg minden más felmerülő dologra is.
Így spórol a Twitter, Occam borotvája, Pinkerton ügynökség, kommentmorgás, Meta Oversight Board, legjobb ChatGPT elmagyarázós cikk, merthogy mindenbe ChatGPT-t kell most rakni, Susan Vojcicki lelép, eltűnő Angry Birds, U2-pilóta ballonszelfije, elhibázott vonatvásárlás, telekomos tiszacipő.
Míg mi adást vettünk fel a Twitter kizárta magát a Twitter API használatából, ami miatt nem működött a szolgáltatás. Ez a második legjobb spórolási ötletük volt eddig - felhasznált sávszélességet biztos takarítottak meg - rögtön az után, hogy egyes számlákat nem fizetnek be. Az utóbbi miatt már legalább hat cég pereli a Must&tsát, szóval a végén csak ki kell pengetni a hiányzó milliókat.
Itt esett szó két fontos borotváról is, az egyik
Ne szaporítsuk feleslegesen a létezők számát, azaz válasszuk az egyszerűbb magyarázatot.
Ne tulajdonítsd rosszintulatnak, amire az ostobaság elegendő magyarázat.
Tekintve, hogy egy üzleti géniuszról volt szó korábban, Ferencet ez utóbbi elv fontosságáról nem tudta meggyőzni Kelt.
Történelem óra
Épp csak érintettük, hogy Amerikában mostanában megint van munkásmozgalom, mert rájöttek, hogy mégse jó 16 tonnát rakni, mint a dalban. Egyszer a századelőn már volt ilyesmi, de akkoriban nyugodtabban lőttek a tömegbe például a gyárosok által felbérelt Pinkerton ügynökök vagy állami milíciák. A sztorik nem egyszerűek, mert sztrájktörőként gyakran az amerikai munkások által kirekesztett embereket használták. Magyarul feketéket, kelet-európai bevándorlókat. Ettől még a munkásmozgalom történetébe érdemes beleolvasni, hogy milyen egyszerűen követik egymást a 10-100 halálos áldozatot követelő sztrájkok.
A Pinkerton ellen hoztak törvényt később, hogy legalább az állam ne őket használja. Ennek ellenére a mai napig rendelkezésére áll cégeknek, hogy az alakuló szakszervezeteket szétverje. Annyi, hogy már nem winchesterrel dolgoznak.
Csetdzsipiti
Van egy jó magyarázó cikkünk a The Fixben arról, hogy mit kell tudni a ChatGPT-ről vagy úgy általában a LLM-ekről. De meg lehet hallgatni hasonló céllal a Láncreakció podcast 98. adását is itt lent.
Közben mindenbe is MI-nek mondott dolgokat szerelnek: a Notiontől, a Codán keresztül a Bufferbe, de még a Spotify-ba is. Közben van MI-snek mondott tartalomajánló is, ami egyelőre nem túl meggyőző.
Ha már ajánlórendszer, ezt szokták kritizálni a Youtube-nál, ahonnan épp most lépett le a 16. Google alkalmazott és a YouTube eddig vezetője Susan Vojcicki. Helyét Neal Mohan veszi át.
Bulvárrovat
Leveszik az appboltokból az eredeti Angry Birdsöt. Kelt le van törve, mert hát mi a kultúravesztés, ha nem ez. Illetve a mobilos játékpiacból sem az lett, amit az elején vártunk. Ebben például az egydolláros appos szabálynak - köszi Apple - egészen komoly szerepe volt. Meg persze annak is, hogy a klónozott játékok szűrése - köszi Google - nem nagyon működik.
A hónap menő szelfijét a kínai kémballonnal fényképezkedő U-2 pilóta készítette. Már csak azért is, mert a fene se tudta, hogy ezek a 65 éves kémrepülőgépek még egyáltalán használatban vannak.
A spanyolok nagyobb vonatot vettek, mint az alagútjaik.
És végül még beszélgettünk arról, hogy ki vesz magának matávos tisztacipőt.
A transformer-alapú keresők hibái, GPT-vel írott novellák és házidolgozatok, szülibuli háziőrizetben, mi lesz fizetős (Facebook, Twitter), Forbes influencerlista és fókuszcsoport rant/riport, Netflix jelszómegosztás, ments mindent rendesen, okosponyva, kamerás matchbox, analóg digitális óra, robotügyvéd.
Magunkhoz képest hosszú hallgatás után - amiről részben J. K. Rowling tehet - újra van adás. Azt még mi sem tudjuk, hogy ennek örülni kell-e. Vagy hogy van-e minek örülni úgy általában.
Míg mi csendben voltunk addig a gép (népszerű nevén: mesterséges intelligencia) által generált szemét elkezdte eltömíteni a csöveket. A Clarkesworld sci-fi magazin, ami legendásan nyitott karral várta az új kéziratokat, bejelentette, hogy amíg ki nem találják, hogyan lehet kiszűrni a szemetet, addig nem fogadnak kéziratokat. Az Amazon magánkiadásos része is telítődik szép lassan. Egyelőre a nagy nyelvi modelles technológia kivette az írással töltött időt a középszerű (vagy még az se) klapanciák írásából.
A Verge hosszú cikkben írta meg, hogy mi a gond a ChatGPT-vel, a csetdzsípítísített Bing keresővel és a Google Bard-dal.
Nem kell viszont MI ahhoz, hogy a társadalom számára káros dolgokat csináljon egy cég. A Netflix például épp egy köztörvényes csalóval forgat realitit. És persze lehet azzal védekezni, hogy Anna Delvey (szül. Szorokin) csak gazdagokat vert át, ez ráadásul igaz is, de közben maga is celebbé vált, és most ennek az előnyeit élvezi.
Fizetős lesz a…
A Twitternél regnáló géniusz átalakítja a Twitter Blue előfizetéses rendszert, ennek részeként az SMS-es kétlépcsős azonosítást is a fizetéses terméken belülre helyezi. Marad ingyenes a hardverkulcsos és az appos kódgenerátoros kétlépcsős módszer. Mindkettő biztonságosabb amúgy, mint az SMS-alapú megoldás. A probléma, hogy közben a hitelesítés - azaz annak a megállapítása, hogy a felhasználó az, akinek mondja magát - is a fizetős rendszer részévé válik. Illetve, hogy ebből a Mashable becslése szerint évi 28 millió dollárt keres majd a cég. Miközben a géniusz működésének köszönhetően nagyjából kétmilliárd dollárral kevesebb hirdetést ad el. Ó és persze plusz egymilliárdot még be kéne valahonnan sepernie a Twitternek a megvásárlására felvett hitelek kamataira.
Közben, de ez az adásból kimaradt, hogy Musk alatt a fejlesztői API kulcsok árazása is megváltozott. Úgyis, mint megjelent. A legkisebb forgalmú robot havi üzemeltetése is 100 dollárba kerül. Ennek folyományaként a vicces, művész robotok eltűntek, a spammerek pedig nem. De ez egy másik történés, nem is beszéltünk róla érdemben, csak Feri rángatta oda a Blue-hoz. Viszont ellenálltunk a lehetőségnek, hogy még jobban egyetértsünk a meg nem értett gazdagemberrel vagy tovább ekézzük.
Mark Zuckerberg és a Facebook két országban kezd tesztelni egy olyan előfizetős szolgáltatást, ami például működő moderációs eszközöket és elérhető ügyfélszolgálatot is biztosít. Egyrészt érthető a lépés, másrészt pedig mindazokat a szolgáltatásokat adja most pénzért a Facebook, amiknek az implementálásával - próbált már bárki mondjuk feltört fiókot viszaszerezni anélkül, hogy ő lenne a pápa? - felsültek.
Ed Zitron fentebb egyszer már linkelt hírlevelében azzal is foglalkozik ezek kapcsán, hogy a célzott reklámos modell lassú szabályozása miatt érezhetően aggódnak a techcégek, mert a bevételük jelentős része ebből származik. (Kivétel: Twitch)
A Netflix lebegteti tovább, hogy elkezd-e vadászni azokra, akiknek van pofájuk egy családként eltérő helyen lakni. Érthető módon teszi ezt, amikor be akarta vezetni, akkor annyira rossz sajtója volt az ötletnek, hogy azt múzeumban fogják mutogatni. Addig is itt egy jó kis ábra a Netflix áremeléseiről.
Inluencerjárvány
A Forbes influencerlistájából annyira ügy lett, hogy hiába jött ki a lap a hónap elején, ma már a 444 is írt róla. (Vagy ne cinkeljük a 444-et?) Mindenesetre jelentős hiszti lett belőle a Fókuszcsoport hathatós közreműködésével.
Ferenc viszont arról beszélt, hogy a Fókuszcsoport egy másik videója, amiben a Budapest Bike Mafiánál jártak az mennyivel emberibb hangú, mint bármi, amit a sajtó le tudott forgatni. A két dolog lehet egyszerre igaz.
Backup
Most gondoljátok végig, hogy minden szükséges adatotokról van-e mentés. És aztán azt is, hogy olyan mentés van-e, ami megmarad, ha kipakolja egy csapat tolvaj a lakást, amíg elmentek Füles keresztrejtvény újságért a sarki boltba. Iránymutatónak itt a Hackaday cikke.
Itt azért vitatkoztunk egy keveset arról, hogy el kell-e bármit rakni. De ennek a filozófiának a nagyon extrém, a svéd női curlingcsapatot megszégyenítő csúsztatással elérhető végén az van, hogy hát olyan mindegy, hogy leég-e a laká vagy sem. Vanitatum vanitas.
Kütyü
Szuperautószöszi bemutatta a negyedautomata kocsiponyvát. Ez leginkább egy termékfejlesztési lázálom.
A Hot Wheels AR-es távirányítós autót dobott piacra. Ami valamivel talán jobb, mint egy AR-telen, de azért nehéz eladni nekünk.
Ellenben a digitálisnak tűnő mechanikus asztali óra az menő.
Autosztereoszkopikus kijelző, mitől immerzív a VR és az AR, car mechanic szimulátor, megszaporodtak-e a Facebook ismerőseink között a laposföldhívők, ruszki propaganda az Indexen és kormánypárti hírek a Radiocaféban, Ferenc fülhallgatókat próbálgatott, startupság, avagy fake it till you make it, miért épít le a Völgyben minden amúgy nyereséges nagyvállalat, Apple security chip hülyeség, folyó alatti gigantikus bringatároló Amszterdamban.
Az autosztereoszkopikus kijelzőkkel kezdtük az adást, ami olyan, mint a kacsintós pénztárca és egy monitor szerelemgyereke. Esetleg olyan, mint a Nintendo 3DS kijelzője, csak tíz évvel később vagyunk és már lehet belőle nagyobbat is csinálni. A lényeg az, hogy ez szemüveg nélküli 3D-s megjelenítésre alkalmas eszköz. Amin vagy VR-t jelenítünk meg nagyon immerzív módon és ez a jövő, vagy esetleg megint késik majd tíz évet a VR, mint eddig mindig.
A lényeg, hogy a Car Mechanic Simulator remek lehet VR-ben, és nagy élmény megtanulni, hogy a nyomórudas motorban hol van és mit csinál a nyomórúd. És ha már belementünk a videojátékokba, a Hardspace Shipbreaker is jónak tűnik. Persze mindkettő játék remek 2D-s hagyományos monitoron is.
Felháb
A Facebook sokkal hozzáférhetőbbé teszi az álhíreket - mondta Kelt. Majd innen kisarjadt egy vita arról, hogy a közösségi webnek megengedhető-e, hogy azzal védekezve, hogy ők nem sajtó, ne moderáljanak. Nehéz felmérni ezt, mert a Facebooknak és a társainak érdekében áll, hogy minél kevesebbet költsenek a platform pacifikálására. Ilyenkor az elvek nagyon szivacsos állagúak.
Az eddig körmönfontan kormánypártivá vált Index már direktbe tolja a kormány és az orosz propagandát.
Technológia
Ferenc tesztelte a hallását és arra jutott, hogy egyrészt nem szereti a sima, lapos monitorfüles hangzást. Másrészt nem árt, ha feljebb húzza a hangerőt egy kicsit. Aki nagyon akar ilyesmit tesztelni, az talál egy csomó tesztet a neten. Meg persze ott van a Sennheiser appja is, amit Feri próbált ki.
Startupsági változás van, amennyiben már csúnyán néznek a cégre, ha 11-12-szer annyi felhasználót hazudik, mint amennyivel valójában rendelkezik. Ez már nem fake it till you make it, hanem úgynevezett csalás.
Leépítés van mindegyik nagy cégnél. A Verge elemzése szerint azért, mert így kedvezőbb lesz majd a bevétel/alkalmazott mérőszám. Az egy jó kérdés, hogy ezért cserébe a jövőjüket darálják le vagy csak felesleges projekteket építenek le.
Sehogy sem kapcsolódik, de tech téma, miért ne menjünk a Marsra? Az adásból tán ki is maradt, de ettől még elolvashatjátok!
Tévedések vígjátéka
A T2 chip és az Apple bizonsági megoldásai miatt nagyokat lehet szívni az M2-es Macbookokkal a használtpiacon.
Víz alatti bringatárolót mutattak be Amszterdamban, ahol szeretnek olyan látványos nagy dolgokat építeni, amik lehetnének látványtalan kis dolgok is ugyanolyan hasznos kiadásban.
Sok munka, kevés munka, autógyári tapasztalatok, örökbéta megértése, Telekom tévedése, CIB rossz vásárt csinált régen, beszélgetés történelmi figurákkal, kamu karbonkvóta, falra cuppantható tévé, John Deere szerelhetőség.
Hülye hetek ezek. Ferenc agyon van dolgoztatva, Kelt meg próbálja lefixálni az éves fix munkáit, de mostanában tartják a levelekre nem válaszolás hetét. Esetleg heteit. Szünet is lehetne ez, ha nem ketyegnének közben olyan határidők, mint adó, meg sárgacsekk.
Közben viszont zajlik az élet. Keltet megnyugtatta a Telekom, hogy a Dominó kártyájához kapcsolódó adategyeztetés sikeres volt. Ez azért jó, mert se dominókártyája nincs, se adategyeztetés nem történt. Később az ügyfélszolgálat a Twitteren - akik példásan gyorsan kapcsoltak - utánanéztek a számnak és közölték, hogy szerintük sincs náluk. Meglátjuk, jövőre jön-e üzenet.
Beszélgettünk ezután a CIB legendás kínai banki rendszeres beruházásáról, amiről soha senki nem beszél on the record. Ellenben a pletykák szerint évekig kalapálták, mielőtt kidobták volna, és megcsinálták volna a mostani, teljesen jó rendszerüket.
Ferenc védte egy kicsit a forever béta - értsd: amikor átveszed vacak, és onnan már csak romlik - szoftvereket, mert van olyan projekthez köze, amitől mindenkinek sikíthatnékja van, ellenben ez-az még mindig nincs a helyén. Itt szóba került az a régi vitánk is, hogy ha a hidakat úgy készítenék, ahogy a programokat, Kelt kénytelen lenne megtanulni úszni. (Nem, nem tudok. Azért vannak azok a nagy vizek, hogy hajókat rakjunk rájuk.)
Externáliaügyi témánk az volt, hogy a ChatGPT tanítási adatbázisát aprópénzért tisztították kenyai alvállalkozók. Akik nem kaptak rendes pszichológiai támogatást ahhoz képest, hogy gyermekpornográfiát, bántalmazást és egyéb hasonlóan felemelő tartalmakat kellett címkézniük.
Ferenc autógyárban járt, látott robotot, miegymás. És be is számolt arról, hogy a robotkarok között hogyan mozognak a munkások. Meg persze szó esett arról is, hogy amit a német munkás már nem csinál meg, azt a magyar gyárvezetésen és munkásokon még át lehet erőszakolni. Ahogy miniszterelnökúr mondta: “nem leszünk gyarmat”, valószínűleg úgy gondolta, hogy mert már vagyunk.
Nagyban megy Magyarországon a telefonos adathalászat. Megijesztik az embert, hogy most zsebelik ki, de csak a jelszavát kell megadnia, vagy csak egy programot kell telepítenie, és kikerül a veszélyből. Majd a felrakatott programmal tényleg kizsebelik. Senki ne dőljön be.
Sötétjövő
Nem nagyon bizonyultak igaznak a Verra karbonkredit rendszerének ígéretei. Úgyis mint az erdővédelem nem valósult meg, a CO2-t nem vonták ki az atmoszférából, az egész egy olyan greenwashing projekt egyelőre, aminek a pozitív hozadéka közel semmi. Erre majd térjünk vissza, amikor megint egy aszályos nyáron nem értjük, hogy mi a fene történhetett.
Már kiemelkedően buta emberek is csinálhatnak MI-s csevegőrobotot. Így történt meg az, hogy a történelmi figurákkal való csevegést ígérő appban valójában olyan szimulált személyiségek vannak, akik úgy tagadják minden tettüket, mintha Nürnbergben állnának a bíróság előtt.
Kütyü
Meg lehet szerelni a John Deere traktorokat, de még nem teljesen boldog mindenki. Teljes szervízszabadságot!
Ez a platformos, innovációs, webes világunk úgy működik, hogy valahogy mindenkinek mindig ugyanaz jut az eszébe. Ezért év végén a Spotify, a Steam, a BeReal de még a Pocket Casts podkaszthallgató app is meg akarta mondani, hogy milyen évünk volt. Az ezekben a közös, hogy egyiket sem kizárólagosan használjuk többnyire (a Spoti lehet kivétel), így a teljes képet biztosan nem látják ezek a szolgáltatások.
Ferenc megpróbálta elolvasni a Snow Crasht, de lepattant a feladatról. Megbeszéltük, hogy az annyira nem a cyberpunk eleje, hogy leginkább a vége. Stephenson ugyanazt csinálja benne a hackeresdivel, amit a Szellemkutya csinál a maffiafilmekkel. Ebből fakadóan egy ironikus szöveg, ami nem a metaverzum nagy feltalálása, hanem egyfajta temetése. (Ha valaki ősrégi Kelt kritikát szeretne olvasni, akkor itt van 2007-ből az első magyar kiadásról.)
Itt szóba került még Billy Idol Cyberpunk albuma, aminek összes jó számát meg lehet hallgatni itt és most. Valamint elnosztalgiáztunk öregesen, hogy régen a monitor felbontása kisebb volt annál, mint most egy ikon.
Ferenc és a…
Jó tudjuk, hogy mindenki rávágta, hogy a fejhallgatók. Most Ferenc vett egy olyan fejhallgatót, ami már majdnem nem rossz. Az Austrian Audio Hi-X15-öse az áldozat. A teszt ugyan azt mondja róla, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek, de a gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy a magas tartományok nagyon csilingelnek. A céget amúgy kiugrott AKG mérnökök alapították akkor, amikor az AKG-t felvásárolta a Harman, ami meg lényegében Samsung tulajdon. Kelt egy új AKG-ben vesz fel, nem dicsérné, mert hát nincs rajta mit.
És ha már a tesztekről esett szó. Feri az Oluv’s Gadgets nagyon tudományos Youtube csatornán nézte meg, hogy mit mond ez a furcsa csávó a fülesről.
Ha már belementünk a zenébe, és belecsöngött az adásba Kelt kapucsengője, váltottunk pár szót a panelházak kaputelefonjáról. És arról, hogyan kellene beprogramozni a csengőhangot. Lényegében elköltözni is egyszerűbb.
A hét szava
Szibiláns: ezek azok a sziszegő hangok, amik annyira vacakul hangzanak, ha az ember rosszul veszi fel őket. Nem összekeverendő a szibillával, ami jósnő és Szirmával, ami Miskolc városrésze.
Milyen év volt valójában 2022?
Erősen más szemmel olvastuk John Scalzi értékelőjét a 2022-ben ostobenkó akarnokokként / rossz lóra tevő üzletemberekként bemutatkozó milliárdosokról. Illetve akkor már vitatkoztunk arról is egy kicsit, hogy az FTX-et csak megrohanták vagy konkrétan kilopták az ügyfelek szemét. Sam Bankman-Fried ellen egyelőre három per folyik, ha mindegyikben elítélik, akkor egy halom pénzzel jön az ügyfeleinek, amit nehéz lesz megkeresni a 115 éves börtönbüntetés alatt.
Aztán szóba került az is, hogy a Teslának nem segít, hogy Elon Musk pocsék munkahelyet teremt, ami miatt nem szívesen mennek oda dolgozni emberek. Már ha egy olyan országban élnek, ahol van más munka, amit jobban megfizetnek, esetleg van szakszervezet is, ami képviseli a munkavállalókat. Ilyen például Németország.
Pintér Robesz a G7-en összegezte az évet. Pont egyet tippelhettek, hogy a viszonylag visszafogott elemzésének az értékelésében egyetértettünk-e.
Önvezetés
Kaliforniában már nem nevezheti teljes önvezetésnek a kettes szintű vezetéstámogató rendszerét a Tesla, mert hát nem teljes és nem önvezetés. A cég jogászai mondtak olyasmiket, hogy hát ez mindig inkább egy inspiráló név volt. Az ilyen mondatoktól mindig véresen nagy számok szoktak megjelenni a versenyhivatali emberek szemei előtt.
Ferenc kiakadt a forever béta dolgoktól a CES kapcsán. Illetve beszélgettünk arról is, hogy az MI most van abban a szakaszban, amikor már a túrórudiból is van MI ízesítésű, mert mindenre rá kell írni. Közben különböző autógyárak - például a Sony :D - bemutattak új, menő színváltós elektromos autókat, amikből gyártásban persze flottásfehér autó lesz. Már, ha gyártani fogják őket.
Itt elővettünk még egy Stephenson könyvet, a Gyémántkort érdemes elolvasni.
Öncsomagkihordó
Van-e értelme a robotos csomagkiszállításnak? Egyelőre nem úgy látszik, de már évek óta lapátolják a pénzt a kiszállítódrónokba és a robotokba. Egyszerűbb elboldogulni egy lakóövezetben négy (hat?) keréken, mint átszállni felette és beleesni a medencébe? A Domino’s pizzázó lánctól az Amazonig vannak kísérletek.
Ferenc kipróbálta a Meta Quest Prót és kedveli. Bár repülőn nem az igazi használni. Ha láttatok még edge case-t.
Az LG bemutatta a frissíthető háztartási gépet. Ez sajnos azt is jelenti, hogy szoftver is van benne. Na most mit csinálunk a szoftvert tartalmazó, hálózati kapcsolatot is kínáló eszközökkel? Igen. Imádkozunk, hogy valaki más problémája legyenek.
És végül: hídépítő legó.
Artemis I., a Hold megkerülése és az Orion űrkabin, Kiss László csillagász a Lángoló podcastban, tévesen emlegetett MiG-31 (SU-34 a helyes), élet a Marson és a jövőkép alakítása, gazdag emberek feladata a világban, táguló vagyoni olló, legyen-e kommunizmus, kell-e tudnia a 42 jelentőségéről a ChatGPT-nek, jön a Neurománc-sorozat.
Műsorvezetői előszóval kezdünk kivételesen: mindent, amit mondunk az adásban az adás felvételekor vagy úgy gondoljuk, vagy érdemesnek tartjuk egy-egy kérdésben játszani az ördög ügyvédjét. Viszont még egy másfél órás adás is kevés ahhoz, hogy olyan bonyolult jelenségeket, mint a táguló vagyoni olló, a kommunizmus mibenléte vagy a neoliberális gazdaságpolitika esetleg a kapitalizmus kritikai elméletek kifejtsük. Az adásnaplóban igyekszünk kezdőpontokat adni, de érdemes több oldalról beleolvasni magunkat a kérdésbe. Tanulni, akárhány éves az ember, soha nem égő. Aki a Vakmajmot szereti, annak Jacobint, aki Gulyás Marci véleményvezérkedésével kel, annak Múzsát és így tovább. (A Guardian igazán nem balos, a BBC meg nem sztenderd.) Kelt out.
Nagy témák egy: a zűr a legvégső
Leszállt az Orion űrhajó, ami az Artemis I misszó - ezt halasztották nagyon sokáig - visszatérő egység része. Becsapódott a Csendes-óceánba űrhajós alakú babákkal, közben pedig megkerülte párszor a Holdat. Akik szeretik az ilyesmit, azok örülhetnek, hogy visszamehezünk a Holdra. A cinikusabbak felvethetik, hogy 1972-ben az Apollo űrhajók már jártak ott, most mit keresünk arrafelé.
Az Orion amúgy menő: van benne WC, ami jó mert négy napig nem fektetni kábelt azért húzós ötlet lenne, mint ahogy pelenkában büdösödni is. A legénységi kabin 9,5 köbméteres, ötször három és fél méteres alapterülettel. Magyarul akkora, mint egy pöttöm szoba egy körúti gangos bérházban, csak több emberrel kell osztozni. (További adatok PDF.) Apropó osztozás: a Holdon sem egy leányálom az élet, de a Mars, amit valamiért divatos becélozni az is igazi pokolian vacak hely. Csak azért nem a legrosszabb, mert arra a Vénuszt tartjuk.
Itt szóba került az is, hogy a Lángoló Podkasztban nagyon jó beszélgetés volt az ország legjobb csillagászainak egyharmadával, Kiss Lászlóval. Kiss lenyűgöző figura, azért csak a harmada így is a fenti halmaznak, mert Almár Iván és Molnár László is nagyon rutinosan tud embereknek magyarázni rém bonyolult dolgokról. Valahogy a csillagászok között nem ritka a jó tudománykommunikátor.
Az adásban tévesen mondtuk amúgy, hogy a Mig-31 repülőben van legénységi vécé, valójában a Szu-34-ben.
Nagy témák kettő: gazdagság
Ed Zitronnak volt egy nagyon jó hírlevele arról, hogy nagyon sok pénzzel az ember vagy a szervezet nagy hatással lehet arra, hogyan képzeli el a társadalom a jövőt. Például Musk Hyperloop/Boring Company párosa több várossal elhitette, hogy a működő, de régi és uncsi vasút, villamos, busz, metró helyett valami csilli jövőszagú technológiára van szükségük. Aztán a városok egy részét ghostolták. Las Vegasban meg felépítették a világ legunalmasabb hullámvasútját.
Innen elkanyarodtunk oda, hogy vajon, ha mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, akkor az interneten vitatkoznánk-e ismeretlenekkel és fürdőznénk más ismeretlenek rajongásában? Valószínűleg nem. Mondjuk nem is az amerikakupa csúcstechnológiás vitorlásverseny megnyerését tűznénk ki célul.
Szóba került, hogy mióta nyílik az olló a menedzsment és a munkavállalók között. A Guardian egy tanulmányt idézett idén nyáron, ami szerint az átlagos munkásfizetés 23 ezer dollár, az átlagos vezérigazgató fizetés pedig 10,6 millió dollár. És ez egy 300 céges mintán elvégzett kutatás eredménye. Van még egy grafikon ehhez, amely szerint a fizetések emelkedése és a produktivitás emelkedése a nyolcvanas években elszakadtak egymástól. (Ld. fent.)
Vannak még egyéb piaci hatások is, de nagyjából úgy néz ki a végén a matek, hogy az én generációm esetleg vehet lakást, ha olyan a háttere, a munkája, a párkapcsolata és még mázlista is. A Ferenc generációjánál ez gyakoribb. A Keltnél fiatalabbakat pedig folyamatosan kúrogatja - nincs jobb szó! - a sajtó, hogy mamahotelben lakik és miért nem vesz lakást a kézműves söre helyett. (Megfejtés: a sör egy ezres, a lakás meg ötven millió és akkor még panelt vettél.)
Zárójel: a vén faskó Henry Ford kovbojtáncáról is ejtettünk pár szót.
Nagy témák három: mire való a ChatGPT
Tele van megfejtéssel a világ, hogy az amúgy Bond kisgonosz Sam Altman-féle OpenAI GPT3-ra épített csevegőszoftvere, a ChatGPT mire való. Például információszerzésre nem, aztán olyan információ generálására sem, amellyel szemben elvárás, hogy igaz vagy valós legyen, amit mond. Egyelőre olyan csevegőszoftver, aminél nincs semmi tétje a beszédnek. Liftbeli beszélgetés egy idegen liftben, pletykálás a fordrásznál néhány pár éves Kiskegyed felett. Vagy ahogy a ChatGPT honlapja írja:
“Our goal is to get external feedback in order to improve our systems and make them safer.”
“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”“While we have safeguards in place, the system may occasionally generate incorrect or misleading information and produce offensive or biased content. It is not intended to give advice.”
Itt szóba került a Hackers: Heroes of the computer revolution könyv és Ingrid Burrington The Training Commission novellasorozata. Illetve, hogy az is lehet, hogy jön a Neurománcból készülő tévésorozat egyszercsak.
Wrapped-ekézés, dráguló streaming, Ferenc Ferenc a VR-ban töltötte a hétvégét, hangfelismerés és ügyfélszolgálati voicebotok, könyv vagy audiobook vagy podcast, joggal ekézik-e a Galactica nyelvi modellt, Square Enix szomorú húzása.
Újabb dolgot találtunk, amit podkasztnak neveznek. Ez most egy Facebook videóközvetítés. A téma viszont érdekes, azt fogják kibeszélni kilencedikén pénteken művészek, hogy megeszi-e a kenyerüket az MI?
Aztán Kelt füstölgött, mert a Spotify Wrapped (magyarul: szpotis kebab) úgy tesz, mintha az ember csak ott hallgatna zenét. Pedig ideális esetben az ember nem költözik be egy silóba, hogy ott élje le az egész életét.
Itt került szóba a Partizán Lendvai Ildikó interjúja, aminek a fenti videós változata egész rövid. Van belőle sokkal több órás vágatlan podkaszt is, amiből dettó nem tudjuk meg, hogy ment-e a hepaj a VIT-en a kubai fiúkákkal.
Streamingpiaci előrejelzés: minden drágulni fog. Na nem mintha ez ne egy állandó trend lenne, de most már egy ideje nem érezzük azt, hogy bevezető áron kapjuk a streaminget. Az üzleti modellek azonban nem bizonyítottak, új felhasználót nehéz bevonni, jön a birkanyírás.
Tech
Ferenc hazavitte a céges VR-szemüveget és megVRte a családot. Tapasztalatok a Meta Quest 2-vel illetve egy metaverzum előadással kapcsolatban. Ez volt a csúcspont talán, az adás legénységének a fele optimistán tekintett a jövőbe… igaz fél szemmel és erősen hunyorítva.
A vicces hangfelismerős videók - van még egy! - jellemzője, hogy nem szűnnek meg viccesnek lenni. Itt akkor már belementünk a nyelvtechnológia nehézségeibe, meg abba is, hogy az élőbeszédben a Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas mondat mindent tartalmaz, amit egy pénztárban el kell mondani.
Az élet nagy témái
Miért olvasunk?
Why are tech people obsessed with not reading books https://t.co/4nqghIHSqk
— DEI coordinator for sinaloa cartel (@Forever_Wario) November 26, 2022
Jobb-e egy ismeretlen bemenettel és rendező elvvel működő MI-s megoldásra bízni a keresők feladatát, mint magunknak elvégezni a források értelmezésének és értékelésének a munkáját?
Végül pedig mennyire szomorú, ha a digitális kultúrának a mobilos részét nem tudjuk megőrizni.
Your feedback is valuable to us. Should you encounter any bugs, glitches, lack of functionality or other problems, please email us on [email protected] or join Moon.FM Telegram Group where you can talk directly to the dev team who are happy to answer any queries.