Forrás: Fortepan 40347

Az Anno Budapest 2024. november 3-i adásában a sárkány útjára tévedtünk, téma ugyanis a küzdősportok volt. Hogyan jelentek meg Magyarországon, milyen válfajai terjedtek el idehaza, Önök melyeket szerettek nézni élőben és filmen, és melyeket gyakoroltak? Tényleg mindenki kungfuzni akart? Miben más ez az egész, mint a bunyó, mennyiben az önismeret útja? Ha összeengednénk Bruce Lee-t Furkó Kálmánnal, ki győzne? Hány VHS-re másolt Chuck Norris-filmet láttak anno? Hogyan születtek az első dódzsók, mik voltak a régi küzdősport fellegvárak? Kick-box, karate, cselgáncs, kung-fu, krav maga, taekwondo, meg ami belefér!

Forrás: Fortepan 56567

A 2024. október 27-i Anno Budapest adásában Panxnotded Miklós műsorvezető vendégeivel, Juhász Anna szinkronrendezővel és Simonyi Balázs színésszel, valamint a telefonon bejelentkező hallgatókkal a magyar szinkron múltját, jelenét és jövőjét elemezte.

uhász Anna részletesen bemutatta, hogyan zajlott egy film szinkronizálása a Pannonia Filmstúdió fénykorában, kiemelve a színészválogatás, a szöveg kidolgozása és a felvételek elkészítésének folyamatát. A beszélgetésből kiderült, hogy a digitalizáció jelentősen felgyorsította a szinkronizálást, de a minőség rovására mehetett. „Amit egy hétig csináltunk, vagy másfél, egy Függetlenség napját, az ma két nap. Ha még szorosabbra veszem, akkor egy.” – Juhász Anna

A szinkronizálás mint művészet: A műsorban többször felmerült a kérdés, hogy a szinkronizálás tekinthető-e művészetnek. Simonyi Balázs kritikusan értékelte a mai szinkronok minőségét, kiemelve, hogy a gyorsaság és az olcsóság gyakran a minőség rovására megy.
„Én inkább temetni jövök és nem dicsérni a szinkront. Egyszerűen kényelemből szeretik az emberek a szinkront, mert nem akarnak olvasni feliratot, vagy nem akarják eredeti nyelven élvezni.” – Simonyi Balázs

A műsorban számos legendás magyar szinkronszínész, többek között Csákányi László, Kern András, Bujtor István, Újréti László, Szakácsi Sándor, Dörner György és Szabó Gyula nevét is felelevenítették, kiemelve, hogy egy-egy jól eltalált szinkronhang milyen mértékben járulhat hozzá egy film sikeréhez.

A műsorban elhangzott további érdekességek:
A Pannónia Filmstúdió büféje a színészek kedvelt találkozóhelye volt, ahol barátságok és szerelmek szövődtek. A szinkronizálási díjazás régen tekercsszám alapján történt, és jelentős mellékesettel járt a színészek számára. A magyar szinkronban számos vicces félrefordítás is született, amelyeket a műsorban felelevenítettek.

Diáksziget, Pepsi Sziget, Sziget Fesztivál, Eurowoodstock – hogy ki hogyan hívja, az attól is függ, mely években tette be lábát a K-hídon keresztül (vagy a Dunán át) a Hajógyári-szigeten 1993 óta minden nyáron megrendezett nagyszabású fesztiválra. Kellett-e Önöknek is az egy hét együttlét vagy “csak” napijegyesként vett részt valamelyik nyári eseményen ott? A Magyarország legnagyobb, és időközben Európa egyik legnagyobb zenei fesztiváljává avanzsálódott bulihoz mindenkinek van viszonyulása: vagy azért meg volt ott, vagy azért, mert nem.
Az Anno Budapest október 20-i adásában Panxnotded Miklós másodjára várta a történeteiket a legjobb szigetes bulikról; hogy miért szerették a hangulatot; mi volt a legkülönösebb élményük – vagy éppen azért is telefonálhatnak, hogy elmondják, miért volt roppant bosszantó a Sziget.

Diáksziget, Pepsi Sziget, Sziget Fesztivál, Eurowoodstock – hogy ki hogyan hívja, az attól is függ, mely években tette be lábát a K-hídon keresztül (vagy a Dunán át) a Hajógyári-szigeten 1993 óta minden nyáron megrendezett nagyszabású fesztiválra. Kellett-e Önöknek is az egy hét együttlét vagy “csak” napijegyesként vett részt valamelyik nyári eseményen ott? A Magyarország legnagyobb, és időközben Európa egyik legnagyobb zenei fesztiváljává avanzsálódott bulihoz mindenkinek van viszonyulása: vagy azért meg volt ott, vagy azért, mert nem.
Az Anno Budapest október 13-i adásában Panxnotded Miklós várta a történeteiket a legjobb szigetes bulikról; hogy miért szerették a hangulatot; mi volt a legkülönösebb élményük – vagy éppen azért is telefonálhatnak, hogy elmondják, miért volt roppant bosszantó a Sziget.

Forrás: Fortepan 213484

Az Anno Budapest 2024. október 6-i adásában szüretelni megyünk. Elérkezett az évnek az az időszaka – mikor a bor még csak álom, de a másnaposság már valóság -, amikor a rokonok és barátok hirtelen mind szőlész szakértők lesznek.

Kezdődik a szüret, melynek alapszabálya a „Csak egy pohár bort iszom” mondat, mivel dolgozni is kell, a szőlő ugyanis nem magától szedi le magát. Szóval irány a tőkék vagy kordonok közé, ahol rájövünk, hogy a szőlő levágása remek bicepsz edzés gumicsizmában. A szőlőszedés egyszerre lehet fitnesz edzés, alkoholterápia és csapatépítő tréning. De legyünk őszinték: a szüret mindig jó buli, mert van-e jobb érzés, mint amikor a munka végén borral jutalmazzuk magunkat, amiért szőlőt szedtünk, hogy legyen bor? Apropó, Önök a bicskára vagy a metszőollóra esküsznek? A vödörre vagy a tálcára? Tudják-e mi az a mezgerélés? Vagy ami a tőkén marad, az már a seregélyeké? Férfimunka-e a puttonyozás? Mit gondolnak a szőlőtaposásról, mely nem tánclépés, bármennyire is úgy érzik a harmadik pohár után! Hány fokos must a jó? Mennyi borkénre van szükség? Hová tettük a lopót? Miért éri meg külön szedni az aszúszemeket Tokajban? És Önök jártak-e szüreti bálokra?

Forrás: Fortepan 191130

1925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. Újból az egykori Magyar Rádióra emlékeztünk az Anno Budapest 2024. szeptember 22-i adásában.

Forrás: Fortepan 191130

925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. 1952-ben hat hét alatt felhúztak egy atombunker stúdiót három méter vastag falakkal. Itt áll a világhírű 22-es stúdió, ahol Conchita Wurst is rögzítette lemezét és a Berkeley Egyetem végez akusztikai kísérleteket. Irodalmi műsorok szóltak innen, melyekben Karinthy, Kosztolányi, Márai, Radnóti olvasták fel műveiket. 1938-ban Pacelli bíboros – későbbi nevén XII. Piusz pápa – innen köszöntötte a híveket az Eucharisztikus Kongresszuson. Itt zajlottak az 1956-os forradalom legkeményebb harcai. És innen szólt a kivételes színvonalú, a 80-as években a szabadság légkörét sugárzó sok-sok politikai adás, amikben számos egykori és mostani klubrádiós kollégánk részt vett. Ez a komplexum költözött el 2015-ben innen, és ezt az épületegyüttest igyekeznek most szinte teljesen (két palota és a Bródy Sándor utcai traktus kivételével) a földig rombolni, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gigantikus új kampusza felépüljön. Erre az egykori Magyar Rádióra emlékeztünk az Anno Budapest 2024. szeptember 8-i adásában 14 és 16 óra között.

Forrás: Fortepan 188046

Mindig a legjobbak mennek el – meg nemcsak a legjobbak, de többnyire azokra emlékezünk gyakran, akiket szerettünk. Akkor is, ha személyesen nem ismertük őket, de sokat jelentettek nekünk valamiért. A művészek ilyen személyek; ha meghalnak, sokan gyászolják őket, és még igazi rajongónak sem kell lenni hozzá. Nincs egy hete, hogy itt hagyott minket Alain Delon, aki igazi ikon volt, sokan bálványozták. Az elmúlt pár évben sokan mentek el, néhányuk szerepel is ebben a kis videós összeállításban. Az Anno Budapest 2024. szeptember 1-jei adásában Panxnotded Miklós ugyancsak azokat a hívásokat várta, amelykben a hallgatók elmondják, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek köztünk és fájó a hiányuk.

Forrás: Fortepan 188046

Mindig a legjobbak mennek el – meg nemcsak a legjobbak, de többnyire azokra emlékezünk gyakran, akiket szerettünk. Akkor is, ha személyesen nem ismertük őket, de sokat jelentettek nekünk valamiért. A művészek ilyen személyek; ha meghalnak, sokan gyászolják őket, és még igazi rajongónak sem kell lenni hozzá. Nincs egy hete, hogy itt hagyott minket Alain Delon, aki igazi ikon volt, sokan bálványozták. Az elmúlt pár évben sokan mentek el, néhányuk szerepel is ebben a kis videós összeállításban. Az Anno Budapest 2024. augusztus 25-i adásában Panxnotded Miklós várta a hívásaikat, hogy elmondják, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek köztünk és fájó a hiányuk.

Forrás: Fortepan 88448

Az Anno Budapest augusztus 18-i adásában gólyatáborba utaztunk. A gólyatáborok eredetileg az ismerkedésről szóltak, a frissen felvett egyetemisták és főiskolások egy lehetőséget kaptak arra, hogy beilleszkedjenek egy közösségbe. A rendezvény önmagában egy gesztus, amikor a csoport befogadja az új érkezőket, ám ehhez meg kell ismernie az új tagokat, nekik pedig a csoport írott és íratlan szabályait, továbbá a hatalmi viszonyokat. Ez a rituálé az állatvilágból eredeztethető. A vidéki táborokban szervezett, vetélkedőkkel és féktelen bulizással megspékelt beavatási rítusok jó esetben nem mentek túl a jó ízlés határán, és nem a megalázásról szóltak, de bizony voltak olyanok, amik igen, általában ilyenkor kerülnek be a hírekbe a hasonló rendezvények, és emiatt lehet olyan túlkompenzáció, amilyen a 2024-es műegyetemi tábor előírásában is szerepel, ahová tilos alkoholt, hajtógázas dezodort, ollót, körömcsipeszt óvszert vinni. Önöknek milyen emlékeik vannak a gólyatáborokról?

Forrás: Fortepan 212021

Az Anno Budapest 2024. augusztus 11-i adásában nyaralni mentünk a múltba. Nem is akárhová, hanem a SZOT-üdülőbe, mivel mind szakszervezeti tagok voltunk, ha másért nem, akkor azért, hogy a vállalat üdülőjét néhány évente használhassuk, vagy beutalót kapjunk valami tuti helyre: Mezőkövesdre, Hajdúszoboszlóra, Harkányba vagy a Balcsira. Jön az egész család, olcsó a nyaralás, még ha fapados is, ha langyos is a sör, de nekünk így is jó. Önök a Balatont vagy a gyógyfürdőket preferálták? Milyen volt a szállás, kellett-e mással osztozni a szobákon? Két hét volt egy turnus? Milyen unalmas programokat szervezett a kultúros?És mitől volt mégis ez az egész annyira szerethető?