Ha egy cég folyószámláján átlagosan évi 100 millió forint állt az elmúlt időszakban, akkor ezért szinte semennyi kamatot nem kapott. Aki azonban befektette egy kockázatmentes eszközbe, akkor évi 15 millió forintot tudott vele keresni, amivel gyakorlatilag két átlagbéren foglalkoztatott kolléga fizetését tudta megkeresni – hozott egy életszerű példát Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelője arra, hogy miért érdemes a vállalati befektetésekkel nagyon is aktívan foglalkozni.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:

A legtöbb cégvezető és tulajdonos igen tudatos a saját befektetéseivel kapcsolatban, amint az osztalékot kivették a cégükből az elmúlt időszakban, sokan választották az állampapírokat. Noha a a diszkontkincstárjegyek cégeknek is elérhetők, ezzel a lehetőséggel mégis kevesen éltek.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai nem pénzügyi vállalati szektor 15,5 ezer milliárd forintnyi betétállománnyal rendelkezett 2024 januárjában a hazai pénzintézeteknél. Ennek kétharmadát, 9,7 ezer milliárd forintot látra szóló betétben tartották. A vállalatok hitelállománya ennél alacsonyabb, 12,7 ezer milliárd forint volt.

A látra szóló betétre ma már messze az infláció alatti hozam érhető csak el, így tulajdonképpen folyamatos veszteséget szenvednek el a cégek. A vállalatvezetők és tulajdonosok sokszor mindenfajta kockázatot el akarnak kerülni a vállalati eszközökkel kapcsolatban.

Ha egy tulajdonos már befektető egy szolgáltatónál, már ismeri a befektetések működését, akkor sokkal könnyeben bízza rá egy vagyonkezelőre a vállalati pénzeszközök kezelését

– osztotta meg tapasztalatait Nagy Attila.

Abban, hogy a kkv-k elinduljanak a befektetések irányába, nagy szerepe lehet a könyvelőknek. A bankok esetében az ügyintézők jellemzően a hitelezésben és a számlavezetésben mozognak otthonosabban, a befektetési lehetőségekben már kevésbé. Ezért is érdemes lehet a megszokott kapcsolatokon túl is keresni a lehetőségeket. 

Sokan tartanak attól, hogy a befektetések túlságosan kockázatosak, vagy nem lehet hozzájutni a forrásokhoz, amikor kellene. Ez azonban nem így van.

Nagyon sok olyan pénzügyi eszköz van, aminek gyakorlatilag teljes a likviditása, és nagyon pici árfolyammozgása van. Klasszikusan ilyenek a pénzpiaci alapok vagy a rövid kötvényalapok (…). Mi vagyonkezelésben, privát vagyonkezelésben likviditási portfólióként hívjuk ezt, és így kezeljük, hogy amikor kell a vállalkozásnak pénz, akkor gyakorlatilag két-három napon belül ki tudja utalni saját magának

– mondta el Nagy Attila.

A sokkal aktívabb vagyonkezelésre biztosan szüksége lenne a magyar vállalatoknak, amire az Eurostat statisztikái is rávilágítanak. A 2022-es adatok szerint az uniós átlag felének felel meg a befektetési alapok és kötvények aránya a vállalati pénzügyi eszközökön belül.

Ehhez azonban jóval nagyobb pénzügyi tudatosságra lenne szükség. A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint a hazai kkv-k jelentős részénél kifejezetten alacsony a pénzügyi tudatosság, még a 100-200 fő közötti cégek harmada sem készít cash-flow tervet.

Azon vállalatok, amelyek jobban odafigyelnek a pénzügyi tudatosságra, versenyelőnyre tehetnek szert a hazai piacon. 

Míg az elmúlt években könnyen ki lehetett a magas forintkamatokat használni, ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. A vállalatok export- és importkitettségétől függően eltérő, hogy milyen stratégia lehet sikeres, de a külkereskedelemben aktív cégek azért jellemzően már használják a treasury szolgáltatásokat.

Mivel mára a forintnak nagyrészt eltűnt a kamatelőnye más devizákkal szemben, egyre kevesebben szeretnék a forint árfolyamkockázatát felvállalni. Akinek külföldről van szüksége alapanyag-behozatalra, annak a forint már kevésbé vonzó. Nem kell azonban feltétlenül euróra vagy dollárra váltani ehhez a pénzüket, hiszen vannak olyan nemzetközi fókuszú befektetési alapok, amivel ugyanazt a hatást elérhetik. A vállalatok befektetései kapcsán is érdemes a diverzifikációra törekedni.

The post A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Bár tíz féléves tanárszakra egyre kevésbé jelentkeznek fiatalok, a rövid ciklusú – maximum kétéves és ingyenes – átképzést elvégző tanárból viszont egyre több van: Fridez Dóra több évnyi munkatapasztalat után, sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá, hivatástudatból. Jelenleg két határmenti kistelepülés iskolájában tanít, ahol “olyan dolgokat kap, amilyeneket korábbi szakmai életében soha”.

Tapasztalatairól a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében mesélt, Murányi Zoltán, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára, kémiatanár-képző szakember társaságában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Sok szakember vagy pályán lévő pedagógus szerint a rövid idő alatt átképzett, felnőtt fejjel a pályára lépő tanárok biztosan színvonalromlást eredményeznek még a jelenlegi helyzethez képest is. A két interjúalany belülről ezt árnyaltabban igyekszik megközelíteni.

Murányi szerint ugyan egy fiatal tanár előnye lehet, hogy egy nyelvet beszél a diákokkal, az átképzett tanárok szakmai tapasztalata is adhat hitelességet – és többet tud segíteni például pályaorientációban. 

Általa közelebb kerülhet a közoktatás az adott szakma jelenéhez.

Fridez Dóra azt látja, hogy a tanároknak nincs kapacitása innovációra, minden energiát felemészt a napi működés, “túlélőüzemmódban”.

Fridez Dóra és Murányi Zoltán

Murányi szerint a helyzeten az javítana, ha a béremelés mellett a kormányzat és oktatásirányítás hosszú távon azt kommunikálná, hogy “ti, tanárok az egyik legfontosabbak vagytok a számunkra”. 

A beszélgetés során a kérdés számos más aspektusa is szóba kerül.

__

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

The post Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az 1930-as évek iskolafejlesztési programjáról sikerült települési szintű adatokat találni pécsi kutatóknak. Ez alapján a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idején végrehajtott oktatáspolitika területi vizsgálatára lett lehetőség.

Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a mai napig kihatása volt ennek a közel száz éve indult programnak. Ez is rámutat, hogy

a területi folyamatok meglepően hosszú időtávban működnek úgy általában, nem évekről, hanem rendes körülmények között is minimum évtizedekről beszélünk, de az évszázados időskála sem ritka.

– emelte ki Pirisi Gábor a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék tanszékvezetője.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Területi Statisztika folyóiratban megjelent, Muity Györggyel és Nagy Ádámmal közösen írt tanulmány rácáfol arra a közkeletű elképzelésre, hogy a népiskolai program főleg a külterületekre, a tanyákra koncentrált volna. Az 1920-as és 1930-as években ugyanis rengeteg új iskola jött létre a nagyvárosokban, így például a mostani Budapest külső kerületeiben is.

A programra nagy szükség is volt, hiszen Magyarország Európa fejlettebb régióitól az alapfokú képzésben elmaradt, jóval magasabb volt az írástudatlanok aránya. Ráadásul az országon belüli területi különbségek is jelentősek voltak. (Magyarország regionális adatai itt böngészhetők.)

Írástudatlanság Európában 1930-ban. Forrás: Diebolt, C., & Hippe, R. (2019). The long-run impact of human capital on innovation and economic development in the regions of Europe. Applied Economics, 51(5), 542-563.

A legendagyártás utólag teszi kiemelkedővé a két világháború közötti iskolarendszer eredményeit. Bár valóban jobb volt Magyarországon a helyzet, mint a legtöbb térségbeli utódállamban, de azért a fejlett országoktól és régióktól érdemi volt az elmaradás.

Tudni kell azonban minden kor eredményeit a maga adottságaival együtt vizsgálni: a külterületi iskoláknak kiemelkedő szerepe volt az akkoriban 1,9 millió külterületi lakos alapvető képzésében. De amint megindult az urbanizáció, a lakosság gyorsan elhagyta ezeket a területeket. Az itteni, jellemzően egy tanteremből álló, egy tanítóval működő iskolák bezárását pedig a magasabb pedagógiai színvonal iránti igény is ösztönözte.

Baranya megyei példákból látható, hogy a Klebelsberg-korban létesült iskolák a későbbi bezárásokkal szemben ellenállóbbak voltak, tovább működtek. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy már akkoriban is igyekeztek egy-egy kistérség központi falujában létrehozni ezeket.

Az 1960-as és 1970-es évek iskolapolitikája sem a falvak ellenére jött létre: egyszerűen reagáltak a demográfiai folyamatokra, a falusi gyerekszám visszaesésére.

Másrészt a kornak megfelelő, korszerűnek mondott iskolaépületeket, tornatermeket építettek. Mindezeket már csak egy nagyobb helyen, egy nagyobb épületben tudták teljesíteni – ezeket szolgálták a körzetes iskolák.

Ma már látjuk ennek a hátulütőjét, lehet, hogy akkor is látták, ez a folyamat nyilvánvalóan felgyorsította a vidéki térség hanyatlását, mert azok a települések, ahonnan aztán elkerült az általános iskola, azok még kevésbé tudták megtartani a népességüket.

– emelte ki Pirisi Gábor.

Már eljutottunk oda, hogy 

az alapvető demográfiai folyamatok miatt nagyon-nagyon nehezen fenntarthatóvá váltak az iskolák, most már viszonylag nagyobb településeken is.

Eddig főleg a falvak általános iskoláinak megszűnése okozta a kihívást. Azonban mára a kisvárosok középfokú oktatásának fenntarthatósága került veszélybe. Egyre nagyobb kihívást jelent a kisvárosi középfokú oktatásba nem csak tanárokat, de diákokat is találni.

A kisvárosi középiskolák sokszor azzal szembesülnek, hogy kifejezetten komoly erőfeszítéseket kell tenniük arra, hogy fölkutassák azokat a gyerekeket, akik beiratkoznak hozzájuk.

– mondta el Pirisi Gábor.

A középosztály ugyanis egyre inkább a nagyvárosokban oktatja már középfokon is gyermekeit, mivel ott várnak magasabb színvonalú oktatást.

Új kihívások is megjelentek a hazai oktatásban: a külföldön dolgozó szülők gyermekeit sokszor itthon hagyják, és a nagyszülők nevelik őket. De az is gyakori, hogy már általános iskolás korban többször váltanak nem csak lakóhelyet, de országot is a gyermekek. A jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségek mellett ez még tovább fokozza a hazai oktatás széttöredezettségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

The post Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A 2010 után született alfa generáció tagjai már teljes mértékben a digitális kor gyerekei. Jóval gyakrabban használnak digitális eszközöket, mint az őket megelőző generációk, és megfigyelték, hogy ennek következtében sokkal inkább fókuszálnak a részletekre, mint a nagy egészre.

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez a Visa 13 európai országban végzett kutatása szerint.

Bereczki Enikő generációkutató és Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési igazgatója voltak a G7 podcast vendégei. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

A mesterséges intelligencia megjelenésével a kényelem korába érkeztünk, és a következő generációnak világos elképzelése van arról, hogyan alakítja a jövőjét a technológia.

Ez a generáció a személyre szabott termékek és szolgáltatások igénye mellett a vállalkozásokat és a kormányzatokat is arra kényszeríti majd, hogy megváltoztassák a működésüket és jobban alkalmazkodjanak.

Ami a saját karrierjüket illeti, a középiskolai felvételire készülő diákok jóval nagyobb számban szeretnének influencerek lenni, mint például űrhajósok. Főleg azért, mert úgy látják, hogy könnyű és népszerű ma annak lenni, és talán azért is lehet még vonzó, mert sokat látnak velük egykorú influencereket – mondta Bereczki Enikő.  Az úgynevezett kidfluencerek jelentőségét mutatja, hogy a Forbes legmegfizetettebb influencer válogatásában például több 10 év alatti gyerek is szerepel. Jellemző rájuk, hogy gyakran nem is beszélnek a videóikban, ezért globálisan is nézettségre tesznek szert és nem egyszer luxustermékeket mutatnak meg. Így igényeket, vágyakat generálnak a gyerekekben, és rajta keresztül hatással vannak a család pénzügyi döntéseire is.

Erős trendként rajzolódott ki a vállalkozói attitűd az alfa generációs gyerekeknél a kutatásban, a legtöbben nem alkalmazottak, hanem vállalkozók szeretnének lenni – mondta Juhász Katalin. Itthon ötből négyen lennének vállalkozók, és mindössze 6 százalékuk képzeli el magát alkalmazottként. A többi országban az alkalmazotti lét nem volt ennyire elutasított, átlagosan 15 százalékkal szerepelt, kivéve Lengyelországot, ahol hasonló volt az arány a magyarhoz. Ez főleg úgy érdekes adat, hogy a foglalkoztatás szerkezete most pont fordított, többségben vannak az alkalmazottak. Még ha csak fele vagy egyharmad részben igaz ez, akkor is számíthatunk arra, hogy nagyon megváltozik a foglalkoztatás szerkezete a jövőben – mondta a Visa igazgatója.

A podcast megjelenését a Visa támogatta.

The post Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Óriási pénzbefektetés lenne elérni a globális 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célt, de arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek négy-ötszörösébe kerülne, ha nem érnénk el oda.

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón meg lehet hallgatni.

Most állunk félúton a 2015-ös párizsi klímakonferencia és a 2030-as célok között. Azt leszögezhetjük, hogy nem állunk jól. Ha az államok szintjén nézzük, nincs meg globálisan az elköteleződés az energiaátmenet mellett, ha a vállalatokat, ott se látjuk a túlnyomó többséget, ami képes lenne működésén radikálisan változtatni. Az átmenethez szükséges legtöbb kritikus technológia még nagyon korai fázisban van, nincs kipróbálva és rettenetesen drága – mondta Karakas Ádám.

Az ENSZ dubaji klímakonferenciájának egyik eredménye, hogy a megújulóenergia és az energiahatékonyság terén sokkal ambiciózusabb célokban állapodott meg az országok nagy része. Emellett a nagy kibocsátó iparágaknál az energiaipar mellett a cement- és acélgyártás, a vegyipar, a mezőgazdaság és az élelmiszerláncok technológiai kérdései is előtérbe kerültek.

Dubajnak érdekes a szerepe az energiaátmenet szempontjából a BCG partnere szerint. Egyrészt egy olajállam, ugyanakkor most ott merülnek fel a leghaladóbb kérdések, az innovatív technológiák. A konferencia egyik nagyon fontos lépése, hogy teremtettek finanszírozást az új technológiákra, ebben is elég komoly pénzekkel ott vannak.

A BCG klímaváltozásról szóló tanulmánya szerint a vállalatoknál egyre fontosabb az értékláncokban gondolkozás. Ennek oka, hogy a zöld, fenntartható vállalatok általában a lánc végén helyezkednek el, pedig a problémát a beszállítóknál, az alapanyagok előállításánál kell megfogni. Egyelőre azt látni, hogy a kereslet meglesz, de nem lesznek beszállítók.

Az energiaipar trilemmája a fenntarthatóság, a költség és az ellátásbiztonság, egyszerre mind a hármat nem lehet megteremteni – mondta. Visszatekintve az energiaválság előtt elindult egy iszonyú fenntarthatósági fókusz, aminek megvolt a költségvonzata, de belefért. Az energiaválság során az ellátásbiztonság lett a legfontosabb, elszálltak az árak, és a versenyképességi kérdés is megjelent. Ebben kell folyamatosan mozogni és az optimumot megtalálni úgy, hogy közben elfogadható sebességgel haladunk az átmenet felé – mondta a BCG partnere.

A podcast megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.

The post Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A legutóbbi PISA-felmérés szerint a túlzott szabadidős telefonhasználat rontja a tanulmányi eredményeket. Ebben talán nincs nagy meglepetés, ugyanakkor a felmérés egy különös megállapítást is tartalmaz: a diákok jelentős része zaklatottá, idegessé válik, ha nem fér hozzá a telefonjához.

A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Tárnok Zsanett klinikai gyermek és ifjúsági pszichológus, neuropszichológus volt, akivel a  függőség mögöttes okairól és lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. 

Tárnok Zsanett szerint csak nagyon ritka esetben lehet függőségről beszélni. “A függőség az egy addiktológiai fogalom, és az addiktológiai zavarok közé tartozik. Nincsen olyan, hogy telefonfüggőség, mint betegség, nincsen olyan, hogy online függőség. Van problémás internethasználat, és ennek nagyon sok fajtája van, ezen belül találkozunk számos jelenséggel, és ilyen a közösségi médiahasználat, de ilyen a vásárlás is az online térben, vagy az online játékok, de a diagnosztikus rendszerekben ilyen kategória, kvázi betegség, a hétköznapi értelemben még nincsen.”

Noha a közösségi média személyiségre gyakorolt negatív hatásáról egyre többet hallani, a tudomány inkább a videójátékokra helyezi a fókuszt. A WHO az európai BNO-ban (a betegségek osztályozására szolgáló kódrendszerben) a videójátékokkal már külön foglalkozik, azonban ahhoz, hogy valakit videójátékfüggővé nyilvánítsanak, ahhoz már az extrémitásba hajló tüneteket kell produkálni. “Az, hogy mennyit játszik, tulajdonképpen nem számít. Azt nézik, hogy az alapvető hétköznapi szükségleteit ki tudja-e elégíteni: Felkel, fürdik, barátkozik, eszik, alszik? Ha a gyerek egyébként iskolába jár, sportol, akkor

nem tekinthető patológiásnak az eset, akkor sem, ha a szülő úgy érzi, hogy ez már szinte elviselhetetlen.

Ha pedig elviselhetetlennek érzi, akkor sokszor következik a kétségbeesés, a szakember szerint a szülők gyakori reakciója az ijedtség. Nem tudnak mit kezdeni sem azzal, hogy a gyerek rengeteget nyomkodja a telefonját, és tartanak attól is, hogy mi lesz a gyerek reakciója, ha korlátozni kezdik ebben.  Nincs is könnyű dolguk: Tárnok Zsanett szerint még sem pedagógiája, sem kultúrája nincs ennek a jelenségnek.  “Azt látjuk, hogy ez még organikusan alakul, ráadásul az a tapasztalatom, hogy a szülők maguk is nehezen tudják az eszköztől függetleníteni magukat.”

A beszélgetésből kiderül továbbá:

• Miért fontos a stabil érzelmi, családi háttér
• Kik fogékonyak inkább a közösségi média negatív hatásai iránt
• Hogyan élték meg a fiatalok a Covid-lezárásokat
• Hogyan tudnak a szülők felelősségteljesebben eljárni a gyerekeik eszköz-és internethasználatát tekintve

The post Elviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő! first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A tényleges kamatpálya egyrészt az infláció alakulásától függ, ami év közben még vissza is pattanhat, másrészről kérdés, hogy a jegybank mennyire veszi figyelembe a gazdasági növekedési áldozatokat az infláció elleni küzdelemben – mondta Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati (kkv) üzletágának igazgatója a G7 podcastban.

A beszélgetést* ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni:

A CIB tapasztalatai szerint 7 százalék az a lélektani határ, ami alatt már elgondolkoznak a kkv-k, hogy felvegyenek-e hitelt. Ide várhatóan az év második felében érkezünk majd meg Győr Tamás szerint.

Az idei évre 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár a bank, és 8 százalékos béremelést a magyar vállalkozói rétegben. Fűtheti a fogyasztást, hogy az 5 százalékra várt éves átlagos infláció kevesebb lehet, előrejelzésünk szerint akár 4,2 százalék – mondta. A másik fontos tényező, hogy költsenek is a vásárlók, jöjjön vissza a bizalom. Emellett az idén az uniós forrásokra is jobban számítunk. Ezek várhatóan mind a második félévben érnek be, és lesznek igazi hatással a magyar gazdaságra.

A beruházási hitelkeresletet tavaly alacsony szinten tartotta az uniós források apadása, mivel a magyar kkv-k nem nagyon ruháznak be vissza nem térítendő támogatások nélkül.  A forgóeszközhitelek kereslete nőtt, és kihasználtságuk is történelmi magasságokba emelkedett. Ennek oka, hogy az infláció miatti magasabb árak mellett magasabb finanszírozás kellett a cégeknek – magyarázta.

*A beszélgetést január 18-án rögzítettük.

A podcast megjelenését a CIB Bank támogatta.

The post A második félévben csökkenhet a 7 százalékos lélektani határ alá a kkv-hitelek kamata first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Kevés szó esik róla, de nagyon fontos szerepe van a kereskedelemfinanszírozásnak a cégek közötti tranzakciók gördülékennyé tételében, hiszen biztosítékok és fizetési módok segítségével csökkenteni lehet a kockázatot és növelni a bizalmat a felek között.

Czékmán Attila, a CIB Bank szenior kereskedelemfinanszírozási tanácsadója volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni:

Az eladó legnagyobb kockázata, hogy megkapja-e, és időben kapja-e meg a pénzét. Az akkreditív például egy gyakran használt eszköz, egy fizetési ígéret, amit általában a vevő bankja tesz az eladó felé. Ha egy magyar cég exportál, sokat jelenthet, ha ezt a kockázatot a vevő bankjára át tudja tenni, és még jobb, ha a saját, itthoni bankját is be tudja vonni, hogy garantálja felül a vevő bankja által adott akkreditívet.

Ilyenkor az eladó bankja akkor is fizet, ha a vevőé valami miatt nem. Ez főleg akkor érdekes, ha a vevő magasabb ország- vagy politikai kockázatú, esetleg kötött devizagazdálkodású országban van.

A banki csalások nem kímélik a cégek közötti ügyleteket sem. A csalók már ott tartanak, hogy megszerzik az e-maileket, és például egy valós partner nevében küldenek levelet arról, hogy megváltozott a számlaszámuk. Ha ilyenkor nem merül fel kétely, ha nincs kontroll a cégnél, hogy ezt máshonnan megerősítsék, akkor a csalók számlájára utalhat a cég – akkreditív esetén ez nem történhet meg.

A podcast megjelenését a CIB Bank támogatta.

The post Van megoldás arra, hogy ne az eladó vállalja a nagy kockázatot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Sok bizonytalanság után decemberben kiderült, hogy ha lassan is, de csordogálni kezd majd a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része. De nem csak ez volt fontos hír a tavaly után idén is nehéz terepen mozgó magyar gazdaságpolitika számára. A járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok újra életbe léptek, ráadásul folynak a tárgyalások a reformjukról, és Magyarország ellen hamarosan elindul a túlzottdeficit-eljárás, amiből a kormány a 2010-es évek elején nagyon szabadulni akart. Idén és középtávon is az eddigieknél nagyobb hatása lehet az ország uniós tagságának a gazdaságpolitika mozgásterére.

A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában ezeket a hatásokat részletesebben Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával, Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével és Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával elemeztük.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A vendégek és néhány idézet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):

• Gyévai Zoltán, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója: „abból kell kiindulni alapvetően, hogy a magyar kormánynak az év hátralevő részében 9 milliárd euró kohéziós politikai pénzhez biztosítania kell a hozzáférést a feltételek teljesítésével, különben ez az összeg teljesen el fog veszni számára. És még ott van a helyreállítási pénz is. Idén nagyjából 10 milliárd eurót, a következő egy-két évben pedig még másik 10 milliárd eurót kellene kiszabadítani”.
• Németh Dávid, a K&H vezető elemzője: „én azt gondolom, hogy a túlzottdeficit-eljárás ellenére is a növekedés visszaállítása a cél 2024-re. Ugyanakkor ha nagyon szigorú szabályrendszer alakul ki, akkor 2025-re el tudom képzelni, hogy egy szigorúbb költségvetéssel áll elő a kormányzat, pláne ha a 2024-es évben a növekedés vissza tud állni egy magasabb szintre, ami többletbevételt tud generálni a kormányzat részére, amivel utána már 2025-re is tud tervezni.”
• Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója: „az új szabályrendszerben alapesetben négy év alatt kell a kiigazítást megcsinálni, de a tagállamok kérhetik, hogy ezt kitolják hét évre. (…) Magyarországra vonatkozóan is kiszámoltuk, hogy ha négy év lenne a kiigazítás időszaka, akkor évente körülbelül a bruttó hazai termék 0,45 százalékának megfelelő mértékű kiigazítást kellene végezni, míg ha hét évre kitolják, akkor csak 0,25 százaléknyit. Mind a két szám viszonylag alacsony. (…) Én úgy gondolom, hogy összességében Magyarországnak kedvező lenne az új költségvetési szabályrendszer elfogadása.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

The post Idéntől még jobban számít az EU-faktor a magyar gazdaságpolitikában first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A december utolsó napjaiban kipattant Budapest-bérlet vita lényege, hogy mivel az ellenzéki vezetésű főváros és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a kétmilliárd forintos elszámolási vita miatt nem tud megegyezni, borulhat a fővárosi közösségi közlekedés jegyrendszer.

A vita egyik lehetséges megoldása szerint

létrejön egy olyan rendszer, ahol Budapest + Pest (megyei) bérlet van, ami nem 9500 forintba kerül, tehát nincs meg ez az óriási bevételkiesés, hanem annyiba kerül, mint két vármegyebérlet vagy kicsit kevesebbe, tehát mondjuk 15 ezer forintba.

– vázolta Vitézy Dávid a G7 podcastjában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket. 

A közlekedési szakember szerint lehet egy olyan összeget találni, amikor még a fővárosi utasok java részének nem éri meg többet adni azért, hogy Pest megyében is utazhatnak, de azért kevesebb, mint a mostani vármegyebérlet és a fővárosi jegy ára, amivel az agglomerációból ingázók is jól járnának. Ekkor is azonban meg kellene állapodni, hogyan osztja meg a kormány és a főváros a bevételeket.

Míg Budapesten nagyon fontosnak tartja az integrációt Lázár János miniszter, az erről szóló nehezen értelmezhető ajánlatát Debrecenben, a helyi polgármester mellett állva jelentette be. Az viszont fel sem merült, hogy Debrecenben is fogadják el a helyi közösségi közlekedésen a hajdú-bihari vármegyebérletet.

Optimális megoldásra nem látszik esély

A legjobb megoldás az lenne, ha létrejönne egy regionális közösségi közlekedésszervező, ám erre Vitézy Dávid kevés esélyt lát a jelenlegi helyzetben. Már csak azért is, mert már 2005-ben is volt ilyen próbálkozás baloldali városvezetés és kormány idején, illetve 2010 után jobboldali város- és kormányvezetés alatt is – egyik sem lett sikeres.

Nehezen hiszem, hogy pont most, amikor eltérő színezetű a két szervezet vezetése, fog ez sikerülni, de drukkolok

– mondta el Vitézy Dávid.

Még ha sikerül is a havibérletekben dűlőre jutni a fővárosnak és a kormánynak, még mindig akad bőven probléma.

Ha nem lesz új megállapodás, akkor március 1-jétől vonaljeggyel nem lehet felszállni a HÉV-ekre vagy a 22-es buszra, még a fővároson belül sem. Ez a probléma eddig ráadásul elkerülte a nyilvánosság figyelmét.

Jogilag is kaotikus a helyzet, mert ha akarna se tudna jegyet árulni a MÁV-Start vagy a Volánbusz a fővároson belüli szakaszokra.

A jogi helyzet most teljesen kaotikus, hiszen azzal, hogy megszűnt ez a szerződés, valójában a közlekedési minisztériumnak az a joga is megszűnt, hogy a főváros helyett és nevében megrendeljen szolgáltatásokat. Tehát a MÁV-HÉV mondjuk a Békásmegyer és Batthyány tér, vagy Csepel és Boráros tér között járó HÉV-ek üzemeltetésére most nem bír jogalappal

– emelte ki Vitézy Dávid.

Fedezet nélküli tarifareformok

A közösségi közlekedés egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet kezelni, hogyha csökken a MÁV-Start és a Volánbusz jegyárbevétele a vármegyebérletek bevezetése miatt, amit Lázár János legfrissebb, január 9-én Debrecenben ismertetett tarifaátalakítási elképzelései még tovább csökkenthetnek.

Mára a BKK jegy- és bérletértékesítési bevételeihez közeli szintre csökkenhettek a helyközi vasúti és buszos közlekedés menetdíjbevételei. Mindez alapján adódhat, hogy az államnak jól jönne, ha részesülhetne a nagyobb bevételből – Vitézy Dávid szerint azonban nem volt mesterterv. Egyszerűen a főváros nem ébredt időben, nem tárgyaltak jól. Majd a helyzetet kihasználva Lázár János igyekezett Budapest-vidék ellentétet szítani.

A közösségi közlekedésben azonban valós probléma a források hiánya, elég az 50 év feletti HÉV-szerelvényekre vagy a MÁV vonatainak nagyobb részére ránézni. Nem csak vonatra nincs pénz, a vasúti pálya állapota is rohamosan romlik. Pedig bőven lenne itthon forrás, csak inkább másra költik.

Egyszerűen segíthetne a kormány

Más területen is probléma van a kormányzati prioritásokkal. Ma Magyarországon 27 százalék az áfatartalma a tömegközlekedési bérleteknek, ami példátlanul magas Európában. Számtalan országban 5 százalék vagy 0 százalék a közösségi közlekedés áfakulcsa. Ha ezt az utat választanák, akkor az utasoknak olcsóbb lenne úgy a közösségi közlekedés, hogy a bevételek is nőhetnének.

Ez már csak azért is fontos, mert a BKK jegyárbevételeiből így több áfát fizet be a költségvetésbe, mint amennyit a kormányzattól támogatásként megkap. Más országokban arra is akad példa, hogy dedikáltan a közösségi közlekedés fenntartására és finanszírozásra alakítanak ki adókat. Ha a települési önkormányzatoknak több saját bevételük lenne, akkor sem kellene folytonosan állami forrásokért lobbizni alapvető tevékenységeik, így a közösségi közlekedés fenntartásért.

A magyar közlekedésfinanszírozási rendszer nehezen érthető elemekben is bővelkedik:

Ha valaki ingázik Érdről Budapestre, akkor az ő vármegyebérletének a 86 százalékát ki kell fizetnie jogszabály erejénél fogva a munkáltatónak. Helyi bérletre ez nincs meg, mivel a tömegközlekedés nem egy kötelező feladat a legtöbb városban, így azt mondja a jogalkotó, hogy a helyi bérlet az nem egy ilyen kötelező eleme a munkába járásnak, tehát azt nem kötelező a munkáltatónak kifizetnie

– hozott egy példát Vitézy Dávid.

Ráadásul korábban cafetéria juttatásként, alacsonyabb adóteher mellett tudtak a munkáltatók helyi közösségi közlekedési bérleteket biztosítani a munkatársaiknak, amit azonban a kormányzat megszüntetett. Ha a közösségi közlekedés fontos lenne, és szeretnének minél többeket autóból átültetni, akár SZÉP-kártyából is lehetővé tehetnék a bérletvásárlást.

A beszélgetésben ezen túl szóba került:

• miért nem a jegy- és bérletárak, hanem a közösségi közlekedés minősége a döntő, amikor autó és tömegközlekedés között választanak az emberek;
• miért lenne szükség a HÉV-ek fejlesztésére, milyen uniós források lennének elérhetőek;
• milyen innovatív megoldásokkal lehet vonzóvá tenni a közösségi közlekedés használatát;
• minden nehézség ellenére milyen értékei vannak a hazai közösségi közlekedési rendszernek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlükMagyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

The post Félmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A bankszektor, bár önmagában nem nagy szén-dioxid kibocsátó, a hitelezésen keresztül rengeteg gazdasági folyamatra kihatással van. A finanszírozás fenntarthatóbbá tétele érdekében számos lépést tettek már a magyar hitelintézetek is, amit a fogyasztók el is várnak tőlük, de kétharmadukhoz nem jut el ez az információ.

Rácz Anna, a Mastercard fenntarthatóságért felelős marketing szakértője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni:

Olyan objektív mérőszámot szerettünk volna kialakítani, ami megmutatja a bankok felkészültsége mellett azt is, hogyan érzékelik ezt a fogyasztók, és hogy mennyire átláthatóak a bankok ebből a szempontból – mondta Rácz Anna.

2023-ban a Fenntarthatósági Percepciós index 100-ból 57 pontot ér el. Ez a pontszám az egyes pillérek pontszámaiból tevődik össze: 65 a banki felkészültségi, 40 a fogyasztói percepció, és 76 az átláthatóság alindex.

A fogyasztói percepció 40 pontjából látjuk, hogy bár a bankok sok mindent tesznek, ez mégse jön át a fogyasztóknak, van még tér a fejlődésre a következő években. Egy példa erre az ünnepi szezon előtt indított Green Friday kezdeményezés, amely során a Mastercard a bankokkal együtt hívja fel a figyelmet a környezettudatos vásárlás fontosságára.

A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

The post Egyre zöldebbek a bankok, de az ügyfelek nem tudnak róla first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.