Míg Észtország és Litvánia globális szinten is jegyzett technológiai központtá emelkedett, Magyarország erősen küzd az innovációval. A balti országokat érdemes tanulmányozni, mert sikeres gyakorlatuk a hasonló fejlettségű Magyarországon is jól működhetne.

A magyar köztudatban hagyományosan él az az elképzelés, hogy innovatív az országunk, sok sikeres magyar kutató van. Közép-Európában mégis Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem sikerült a világpiacon sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startupot felépíteni.

Az innováció kutatásával évtizedek óta foglalkozó, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Technológiai Jövők Műhelyét vezető Cséfalvay Zoltánnal a hazai innovációs környezet számos kérdését jártuk körbe a G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Érdemes legelőször is azt tisztázni, hogy miről szól a kutatás-fejlesztés (k+f) és az innováció, melyiktől mit várhatunk.

Amikor a kutatás-fejlesztésben finanszírozunk, akkor pénzt veszünk be a rendszerbe, és tudás jön ki a végén. Az innováció ennek éppen fordítottja. Tudást teszünk be a rendszerbe, és pénz jön ki a végén terméken keresztül

– emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Magyarországon első ránézésre nem állunk rosszul a k+f kiadásokkal, különösen a vállalati költésekben. Ennek java része azonban multinacionális cégekhez köthető, amelyek itthon ugyan sok ezer embert alkalmaznak, de az innovációk hasznát az anyavállalatokban könyvelik el.

Mégis, a több évtizede itthon működő multik azok, amelyek igyekeznek a hazai oktatási és kutatói szférával aktívabb kapcsolatot létesíteni. A hazai központú nagyvállalatok közül egyedül a Richter Gedeon Nyrt. emelkedik ki, amely stabilan Európa 1000 és a világ 2500 legnagyobb k+f befektetője között szerepel.

Erre a listára évi 30 millió eurónyi k+f költéssel lehet bekerülni. A szereplők átalakulását jól mutatja a Delivery Hero esete: a hazai Foodora mellett világszerte számos hasonló szolgáltatást működtető vállalat évente nagyságrendileg 400 millió eurót költ k+f-re. Ez mutatja, hogy a versenyképes szolgáltatásokhoz ma már jelentős k+f befektetésre van szükség.

Nem kell azonban arra gondolni, hogy csak forradalmian újszerű ötlettel lehet üzletet építeni. Cseh és lengyel e-kereskedelemi, logisztikai cégek a régió országaiban gyorsan növekedtek, és a digitális gazdaság lehetőségeit kihasználva megszerezték a magyar versenytársak hazai piacának nem csekély részét. Közben magyar vállalatok jellemzően nem tudtak hasonló utat bejárni a régióban.

Miben állhat a különbség? Egyrészt a vállalkozói kultúrában, de más szempont is fontos:

ezek mögött nincsen olyan nagy csúcstechnológia. Megfelelő marketing, piaci stratégia, ezek állnak mögötte, amik a magyar vállalkozásoknál sajnálatos módon még abban az értelemben hiányoznak, hogy nem globális léptékben gondolkodnak.

– mondta el Cséfalvay Zoltán.

Csehországban és Lengyelországban az uniós pénzek jelentős részét az oktatás és a kutatás fejlesztésére fordították.

Fontos szerepe van a kormányoknak abban, hogy mennyi sikeres innovatív cég lesz: kiszámítható szabályzást kell teremteni, nem szabad kiszorítani a piaci szereplőket.

Az alapvető állami szolgáltatásokat kell egyszerűvé tenni, Észtországban a teljes államigazgatás digitalizált, alig három percig tart egy céget bejegyezni.

Magyarországon viszont gyakran átalakultak az állami programok, támogatási rendszerek. Változott, hogy a startupokba milyen formában és mekkora befektetést támogat a kormány, módosult az egyetemi és különösen a kutatói hálózatok felépítése és finanszírozása. Az innovációban azonban fontos a hosszú távon stabil intézményrendszer.

Érdemes a vállalkozói és a kutatói, oktatási intézményrendszer kapcsolatait minél szorosabbra fűzni. Ebben a főként német tulajdonú autóipar cégek járnak élen, amelyek – az otthon megszokott módon – itthon is használják a duális képzés intézményét. Erre alapozva aztán később egyre szorosabb innovációs együttműködések tudnak kialakulni.

A kutatói és a vállalkozó szféra egymásra találását technológiai transzfer intézményekkel lehet segíteni: ennek jól bevett gyakorlatai vannak ma már a világban. Ez nem költséges megoldás, intézményenként néhány szakemberre van csak szükség.

Az oktatásban is nagyobb szerepet kaphat a vállalkozási, startup gondolkozás: Szingapúrban a diplomamunka arról szól, hogy különböző területeken tanuló diákok együtt hoznak létre startupokat. Ezek közül számos cég ténylegesen létre is jön – de ha nem sikerül ezt elérni, akkor is értékes tapasztalattal állnak munkába a fiatalok.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

The post Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nikola Gruevszki korrupcióért elítélt egykori észak-macedón miniszterelnök továbbra is hazánkban bujkál. Hiába nyerte meg fölényesen egykori, a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló pártja, a VMRO a választásokat, nem tér haza.

Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja az új kormány a régi miniszterelnököt, ezért számára megfelelő az, hogy ő most nincsen Észak-Macedóniában

– mondta el a G7 Podcastban Miklós Gábor, a Corvinus Egyetem oktatója, a balkáni térség szakértője.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Ebből is látható, hogy sokkal bonyolultabb a csupán 1,8 milliós ország belpolitikai helyzete, mint azt elsőre gondolhatnánk.

A félmilliárd eurós, tehát 200 milliárd forintos hitelt nem közvetlenül a magyar állam, hanem az EXIM Bank biztosítja Észak-Macedónia számára. Ezt a pénzt az állami banknak a piacon kell összegyűjtenie.

Mire használhatja fel ezt a balkáni ország? Két alapvető felhasználási terület lehetséges:

1. Infrastruktúrafejlesztés: a Budapest-Belgrád vasútvonal görög kikötőkig vezető folytatásának Észak-Macedóniában van egy szűk keresztmetszete, mivel a pálya alacsonyabb tengelyterhelésű, így a nehezebb vonatok itt nem tudnak átjutni. Igaz, ez pont a tengeri konténerek szállításánál nem jelent érdemi problémát.
2. Telekommunikációs fejlesztés: a NER-es 4iG a Balkánon már Albániában és Montenegróban is jelen van, Észak-Macedóniában telekommunikációs szolgáltatóként vagy technológiai fejlesztésekben is szerepet vállalhat. Előbbi esetben magyar üzleti érdeket sérthet, hiszen a vezető telekommunikációs szolgáltató az országban a Makedonski Telekom, a Magyar Telekom leányvállalata.

De miért éppen Észak-Macedónia fontos a magyar kormányzatnak? A nyugat-balkáni térségben erős gazdasági és politikai érdekek mentén van jelen Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Görögország is. Ezekhez képest jóval kisebb gazdasági és politikai súlya van Magyarországnak. Albánia és Montenegró esetében nagyon erősek az olasz kötődések. Szerbia egy viszonylag nagy ország, Boszniában pedig nincsen igazán olyan üzleti érdek, ami jelentős lehetne.

Marad gyakorlatilag Macedónia ebben a játékban, viszont annyira kicsi, és inkább geostratégiailag, tranzit szempontjából, logisztikai szolgáltatás szempontjából jelentős, hogy az áruforgalom és a szolgáltatáskereskedelem eddig elenyésző volt ebben az egyébként sokszor instabil országban

– foglalta össze Miklós Gábor, hogy miért lehet érdekes a magyar kormány számára Észak-Macedónia.

Mindezt érdemes a gazdasági adatok felől is megnézni: Észak-Macedóniába a magyar export 0,3 százaléka megy, az ő kivitelükben is csak 3 százalék Magyarország részesedése.

A közvetlen működőtőke még érdekesebb képet mutat, abban ugyanis a balkáni nyitás ellenére visszaesés látszik. 2010-ben körülbelül 11 százalékát adták a magyar befektetők a külföldi tőkének (FDI) Észak-Macedóniában, ez lecsökkent 3 százalékra, és most Ausztria, Szlovénia, Olaszország és Németország is mind sokkal fontosabb szereplő. A magyar FDI visszaesése nemcsak arányaiban jelentős, nominálértékben is harmadával kevesebb, mint 2010-ben volt.

Az infrastruktúra terén a magyar érdek a X-es számú korridor fejlesztése lenne, amelynek egyébként csak az egyik leágazása a Budapest-Belgrád vasút, egy másik Salzburg-Zágráb-Belgrád útvonalon köti be Közép-Európát a görög kikötőkhöz.

Az olaszok és az EU számára azonban fontosabb lenne a VIII-as számú korridor, ami Albániából Szkopjén át Szófiába vezet. Az évszázada tervezgetett vasútvonalon uniós támogatásból elkezdtek dolgozni a macedónok, csakhogy egyelőre nem látni, hogy hova vezet ez a vonal, a bolgárok ugyanis nem kezdték meg az építkezést.

A vasútfejlesztések, korridorok és geostratégiai elképzelések ráadásul sokszor nem igazán vannak kapcsolatban azzal, hogy a vasútvállalatok, fuvarozók merre fogják vinni az árukat. Mert őket érdemben csak a költségek és az eljutási idők érdeklik, nemzetiségtől függetlenül.

A kínaiaknak is számos kikötője van Európában, a pireuszi azért fontosabb számukra, mert itt a kikötő és az üzemeltetés is hozzájuk tartozik, így a jelentős kikötői díj is házon belül marad, ha ide érkeznek az áruk. Azonban a jelentős konténermennyiség kisebb része ér csak partot Görögországban, a többit kisebb hajókon adriai kikötőkbe, Koperbe, Fiuméba (Rijekába) és Triesztbe szállítják tovább.

Az sem lényegtelen, hogy hol vámolják el az unión kívül érkezett konténereket:

ez azért fontos, mert 20 százaléka a vámbevételeknek helyben marad, 80 százalék megy a brüsszeli költségvetésbe. És az elképzelés az volt, hogy ezt a távot, amit a Szuezi-csatornától Gibraltáron keresztül a rotterdami, antwerpeni, hamburgi kikötőkig hajón tesznek meg, és ezt a 20 százalékot elsősorban Rotterdam nyeli le, azt így Pireusz fogja megkapni

– adott magyarázatot arra Miklós Gábor, miért van jelentős verseny az uniós országok között a kínai árukért.

Magyarországon is vizionálta a kormányzat, hogy jelentős kínai vámbevételeket érhet el – csakhogy a tengerentúli árukat jellemzően vagy ott vámolják el, ahova hajóval megérkezik, vagy ott, ahol ténylegesen felhasználják. Így hiába mennének keresztül Magyarországon a görögországi kikötőkből érkező vonatok Közép-Európa felé, abból hazánk nem látna többlet vámbevételt.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

The post Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról. Egyre kisebb a kapacitás, és főleg az állami kapacitás arra, hogy elemzéseket csináljanak. A mostani magyar oktatásirányításnak, nem tudom, hogy szüksége nincs rá, vagy csak nem tartja elég fontosnak, de nincsenek kutatási kapacitásai” – mondta Horn Dániel, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, oktatás-gazdaságtan és munkapiac csoportjának vezetője, a Corvinus Egyetem docense a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Sztrájkokkal és tanárleépítésekkel terhelt időszakon van túl a közoktatás, amelyet átlagosan mintegy 32 százalékos béremelés követett 2024-ben. Horn Dániel szerint eközben valójában minden ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt 10-15 évben, nincs trendforduló. „Az átlag tanár kevésbé érzi azt, hogy nem foglalkozik vele a kormány. Én semmilyen más strukturális beavatkozásról nem tudok” – mondja a kutató. Egyben arra is rávilágított, hogy a pályaválasztó fiatal a teljes életpálya-várakozásai alapján dönt, és nem csak az aktuális béreket veszi figyelembe.

Horn Dániel egyik szerzője a kétévente megjelenő „A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványnak (legutóbbi, 2024. tavaszi anyaga letölthető itt). Igaz, hogy az ebben szereplő ábrák alapjait adó nyers adatok között is lehetséges torzítás, mégis ezek ma a legjobb elérhető adatok, sokkal jobb, mint ha nem lenne semmi, és még ha van is néhol torzítás, a trendeket érdemes figyelni. Horn Dániel véleménye és tapasztalata alapján is megtörténhetnek olyan esetek, ahol „érzésből” írja be az iskolatitkár egy pdf-alapú (tehát nem iskolai adatbázisokból kinyert) dokumentumba, hogy hány szaktanár van, és hogyan tartják meg az órákat. Így a szaktanárhiányról szóló hivatalos adatsorok sem feltétlenül teljesen pontosak.

Elemzések, kutatások esetében ismerős jelenség, hogy valami megváltozik a körülményekben, és így nem feltétlenül egyszerű konzisztens hosszútávú idősoros elemzéseket készíteni. A közoktatás, köznevelés rendszerében is többször előfordult ez. A legutóbbi jelentős változás talán az volt, amikor 2020-ban szétvált a közoktatás és a szakképzés rendszere, külön minisztériumok irányítása alá kerültek, szétváltak a statisztikai rendszereik is. Ennek a kétféle nyilvántartásnak, irányításnak, és ezen belül annak, hogy léteznek kettős funkciót is ellátó intézmények, ma az az egyik – de nem egyetlen – sajátos eredménye, hogy

valójában nem tudjuk, hány gyermek, fiatal jár összesen iskolába.

Horn Dániel és Holtzer Péter

Horn Dániel azt mondja, hogy az Oktatási Hivatal és más vonatkozó intézmények „nem gonoszságból” nem adnak ki könnyen adatokat, hanem a kapacitáshiány miatt valóban jogosan hivatkozhatnak arra, hogy ilyeneket törvény alapján nem kell kiadniuk, nem képesek ilyennel foglalkozni. A kutatók egy fokkal jobban hozzájutnak ahhoz, amiket kérnek, de ezek is nyers adatok, és maguk végeznek el azután minden elemzést. Illetve többször fordult már elő hosszas jogértelmezés is (mit lehet pontosan kiadni, milyen formában, kinek, „ki a kutató”), amely akár évekig is hátráltatta bizonyos elemzések elvégzését.

Nagyon fontos lenne újra szakpolitikai elemzéseket csinálni. Utána lehetne hosszú távon gondolkozni azon, hogy mit kell csinálni. Az elmúlt tíz évben az összes oktatási beavatkozás mindig valamilyen céllal készült, akár jó, akár rossz céllal, de nem volt végiggondolva, hogy ez hogyan hat az egész oktatási rendszerre.

A közgazdász szerint nincs semmilyen szakmai vita, hogy miről szóljon a mai magyar iskola. Bár igény lenne rá, de döntéshozókat lehetetlen egy ilyen asztalhoz ültetni. Még ha van is véleményük, és ezt négyszemközt szívesen vállalják is, „nem tudnak, nem akarnak, nem mernek kiülni a nyilvánosság elé. Annyira átitatta a politika a szakpolitikai beszélgetéseket, hogy ma már nem lehet ilyenekről beszélgetni.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukatHafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformjaEgyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

The post Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nem elsősorban a külföldi beruházókkal van a probléma. A probléma azzal van, hogy olyanok érkeznek, amelyek nem hoznak kutatás-fejlesztési tevékenységet magukkal, nem integrálódnak a hazai felsőoktatási-kutatási szférába, nincs szükségük igazán magasan kvalifikált munkaerőre, vagy csak kevésre, ezzel párhuzamosan pedig elsikkad azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyekre szükség lenne a gazdasági fejlebblépéshez. Magyarország egy olyan gazdasági modellbe ragadt benne, ami nem segíti a feljebblépést, a félperiféráira való beragadást erősíti meg tulajdonképpen – mondta Medve-Bálint Gergő a G7 Podcastban.

Visszatérő kritika a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy túlzottan támaszkodik a külföldi multinacionális cégek hazai befektetéseire, amellyel korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. Nemrég Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kritizálta ilyen alapon a kormányt. A G7 Podcastban a terület kutatójával, Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy miért függ ennyire a külföldi cégektől a magyar gazdaság, mi köze van ennek az ország uniós tagságához, és mi az oka, hogy nem túl erős az ország teljesítménye sem a felzárkózásban, sem a regionális egyenlőtlenség csökkentésében.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Medve-Bálint szerint a külföldi beruházások állami támogatása nagyon nagy részt lényegében kidobott közpénz. „Ha azt vesszük, hogy azokat a sok tíz-százmilliárd forintokat lehetne egészen más területekre fordítani, például infrastruktúrafejlesztésre, oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, akkor rögtön másként néz ki az a kép, hogy egyrészt sikeresek vagyunk a külföldi tőke vonzásában, másrészt vannak olyan területek, amelyre nem jut elég pénzt. Holott lehet, hogy ha az arányok megfordulnának, akkor sokkal jobban járnánk” – mondta.

A közép-európai országok egymással versenyeznek a befektetésekért, de ezzel valójában rosszul járnak. „Ha ez a logika, hogy egymással versenyezzünk, és ugyanazokat a főleg feldolgozóipari multicégeket próbáljuk vonzani, akkor valóban egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amiből nagyon nehéz a kiút. Egyoldalúan ezt valószínűleg nem lehet megváltoztatni, mert ha egy kormány egyoldalúan úgy dönt, hogy nem ad támogatást, akkor az valószínűleg ténylegesen versenyhátrányba hozza.

De ha egyébként minden egyéb szempontból az az ország megfelelő beruházási célpont, akkor miért ne menne oda a külföldi tőke? Lehet, hogy ez provokatívan hangzik, de ki kéne próbálni

– mondta.

A közép-európai kormányok leginkább az EU-s keretrendszeren belül erre szolgáló regionális fejlesztési célú beruházástámogatásokkal versenyeznek a multik kegyeiért. Az uniós cél itt az lenne, hogy egy hátrányos helyzetű régióban olyan gazdasági tevékenység jöjjön létre, ami által az adott térség fejlődik, és ezáltal csökkenjenek az EU-n belüli regionális különbségek.

Igen ám, de a csavar ott van, hogy a beruházók legtöbbje nem fog egy igazán hátrányos helyzetű térségbe, például egy olyan nógrádi vagy dél-alföldi térségbe települni, ahol gyenge a közlekedési infrastruktúra, nincs elég szakképzett munkaerő, hanem inkább megy Győr-Moson-Sopronba vagy Fejérbe, ami az uniós referencia alapján ugyanabba a támogatási kategóriába esik, de ott lényegesen jobb kondíciókat talál. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy az állami támogatáspolitika megerősítette a területi egyenlőtlenségeket

– mondta erről.

A kutató szerint ahogy a regionális támogatásokra, úgy általánosságban a kohéziós politikára is igaz, hogy nem segíti a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. „Ahhoz, hogy ez ne így legyen, át kéne gondolni a térségek besorolását, nemcsak az uniós átlagot, hanem a belső területi egyenlőtlenségeket is figyelembe venni. De az is igaz, hogy az Európai Bizottságnak is fontos, hogy ezek a pénzek jól hasznosuljanak. Márpedig jól hasznosulni a fejlettebb régiókban fognak tudni, mert azok tudnak jobb, innovatívabb, hosszú távon jobban megtérülő pályázatokat beadni. Ezért nem teljesen az Európai Bizottság logikájának ellentmondó az, hogy a fejlettebb térségek nyernek többet az uniós pénzeken” – mondta.

Az összképet tekintve Medve-Bálint Gergő szerint az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán lehetséges-e szakpolitikai beavatkozással eredményt felmutatni hosszú távon a felzárkózás terén, képes-e egy szakpolitika a piaci erőket felülírni vagy ellentételezni.

Lehet, hogy ideig-óráig igen, de ahhoz, hogy ez ne egy újraelosztáson alapuló területi különbségcsökkentés legyen, hanem piaci alapú, a humántőkét, az intézményi kapacitásokat kéne fejleszteni. És ez egy hosszú távú, évtizedes vagy akár több évtizedes beruházás. De nem lehetetlen

– mondta.

A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:

• Mi az oka annak, hogy a külföldi cégek nem nagyon hoznak ide magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket?
• Miért van az, hogy Lengyelországban és Csehországban megerősödtek hazai tulajdonú multi cégek az elmúlt évtizedekben, magyar multiból viszont sokkal kevesebb jött létre?
• Mekkora mozgástere van a városi szintű felzárkózási próbálkozásoknak az országos szintű gazdaságpolitikához képest?

Medve–Bálint Gergő és Éltető Andrea egyik témába vágó tanulmányáról korábben részletesebben is írtunk.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

The post Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Bár nem tudni, kié a Ganz-Mavag csoportot tulajdonló magántőkealap, a Financial Times információi szerint a spanyol kormány arra jutott, hogy ez a Mol, és egyebek mellett az olajtársaság szoros orosz kapcsolatai miatt nem engedélyezte a Talgo spanyol vasúti járműgyártó felvásárlását a magyar jelentkező számára.

Nem egyedi estről lehet szó, ahogy a G7-en korábban bemutattuk, vállalhatatlan üzleti partnerek lehetnek az európai átláthatósági, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezésekkel ellentétes szabályozású hazai magántőkelapok.

Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője a G7 podcastban kiemelte, hogy 

2024. júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított azzal kapcsolatban, hogy hiányosan lett átültetve a magyar szabályozásba a pénzmosás elleni uniós direktíva, így tehát végül is egy hivatalos szakvéleményünk van arról, hogy tényleg tudnunk kellene azt, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar sajtóban számos tényfeltáró cikk foglalkozott vele, hogy nem lehet megismerni a magántőkealapok tényleges tulajdonosait. Amikor a Direkt36 megtalálta ezt a NAV erre szolgáló adatbázisában, akkor két dolog történt: letörölték az adatokat, illetve megszüntették az adatbázis nyilvánosságát.

A TI szeptemberben megjelent, Titoktartás mellékhatásokkal (pdf) tanulmánya részletesen bemutatja, hogy milyen jogi háttere van a hazai magántőkealapoknak, milyen uniós jogot sért ezzel a kormányzat, kik a fő haszonélvezők, és milyen változások várhatók az uniós jogszabályok és a brüsszeli kötelezettségszegési eljárás nyomán.

A magyar jogszabályok és a NER-es jogértelmezés szerint a magántőkealapoknak nem a befektetési jegyek tulajdonosai a tényleges tulajdonosai, hanem az alapot kezelő társaság. Az uniós pénzmosás elleni szabályok szerint azonban benne kellene lenniük a magántőkealapoknak is a hazai szabályokban, ennél fogva a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartásban is.

Korábban nem volt azonban teljesen egyértelmű, hogy ki számíthat természetes személy tulajdonosnak. A tulajdonosi minőség meghatározásában az új, tavasszal elfogadott uniós pénzmosás elleni szabályok jelentenek előrelépést, amelyekben többek között a befektetési jegyek tulajdonosát is nevesítik.

Az immár 2400 milliárd forintnál is több – a magyar GDP négy százalékát meghaladó – vagyont kezelő magántőkalapok nemcsak a tényfeltáró újságírók figyelmét keltették fel, hanem az Európai Bizottságét is. Sőt, egy tavasszal elfogadott uniós jogszabályváltozás miatt kötelező lenne a civil szféra és az újságírók számára hozzáférést biztosítani a nálunk a NAV által vezetett tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz is.

Az uniós jogszabályok és a kötelezettségszegési eljárás arra kényszeríti hamarosan a kormányt, hogy megossza a civilekkel és az újságírókkal, hogy kik a rejtélyes magántőkealapok tulajdonosai.

Egyelőre érdemi információval csak a Magyar Nemzeti Bank rendelkezhet: amikor az alapokat létrehozzák és engedélyezik, akkor a kezelési szabályzatból a tulajdonosok személye is kiolvasható. Az MNB-nek azonban nem tiszte ezek nyilvántartása és nyilvánosságra hozása.

Az MNB ráadásul csak az alapításkori állapotokat ismeri meg, a későbbi változásokról ők sem értesülnek. Az alapokról a pénzintézetek kérhetnek be adatokat áláthatósági vizsgálatokhoz, de ezeket immár csak belső használatra. Így az az áldatlan állapot, hogy Magyarországon egyetlen hivatalos szerv sem tudja, kié több ezer milliárd forintnyi vagyon – ez pedig nagyon jelentős kockázat a hazai pénzügyi rendszerben.

A beszélgetés során az alábbi témák kerültek szóba:

• Százmilliárdok állami pénzből: a magántőkealapokba fektetett pénz jelentős része magyar állami forrásokból származik, gyakran a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Az átláthatóság hiánya korrupciós kockázatokat és a rossz gazdálkodás lehetőségét hordozza.
• Komplex tulajdonosi struktúrák: a magántőkealapok tulajdonosi struktúrái gyakran rendkívül összetettek, ami megnehezíti a végső kedvezményezettek azonosítását. Ez lehetővé teszi a pénzmosást és más illegális tevékenységeket.
• Nemzetbiztonsági aggályok: a magántőkealapok átláthatatlansága nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, különösen akkor, ha az alapokat stratégiai eszközök megszerzésére használják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

The post Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Elképesztő technológiai gerinccel rendelkeznek az ultra fast fashion cégek, folyamatosan új designokat hoznak ki, mindegyiket legyártatják kis mennyiségben, és ha jól fogynak, felskálázzák őket – ez a működés pedig komoly előnyük a hagyományos divatipari cégekkel szemben – mondta Lakatos-Török György, a Boston Consulting Group (BCG) senior projektvezetője a G7 beszélgetések podcast legújabb részében.

Az epizódban Dobos Emesével, a Hun-Ren KRTK Világgazdasági Kutatóintézet munkatársával és Lakatos-Török Györggyel beszélgettünk, és ide kattintva vagy bármelyik podcastlejátszón, a G7 csatornáján lehet meghallgatni:

Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét. Magyarország arányaiban az egyik legnagyobb fogyasztója az ultra fast fashion termékeknek a BCG friss kutatása szerint. Európai szinten a divat fogyasztói kosár 7 százalékát teszi ki az ultra fast fashion, itthon ez 12 százalék, amivel az Egyesült Államokkal vagyunk egy szinten.

Ennek oka egyrészt, hogy Kelet-Európában jellemzően alacsonyabb szintű a környezettudatosság, mint Nyugat-Európában, és Magyarországon többet költ a fiatalabb generáció is ezekre a termékekre. Ezzel párhuzamosan itthon a second hand ruhák piaca is kiemelkedően nagy – ismertette Lakatos-Török György.

A magyar vásárló hagyományosan árérzékeny és divatérzékeny. Tehát minél olcsóbb valami, annál inkább kell neki, de érdeklik a trendek és saját mikroközösségének a véleménye, amelyben él. Ez az ultra fast fashion és a használt ruhák népszerűségét is magyarázza – mondta Dobos Emese.

Nagyok az eltérések az országok között is abban, hogy szeretik-e vagy sem az emberek ezeket a termékeket. Francia- vagy Németországban például az emberek többsége el sem gondolkozik az ultra fast fashion termékek vásárlásán – mondta Lakatos-Török György.

Míg a hagyományos divatmárkák inkább előrejelzések után gyártatnak, sokszor a vezető divattervező keze nyomán álmodják meg a termékeket, az ultra fast fashion brandek adatalapon közelítenek – mondta Dobos Emese. Megnézik a mikrotrendeket a social médiában – most éppen a neonzöld kezd felfutni – és azonnal ráugranak. Itt az adat a lényeg, nem a tervező, nem a kreativitás. Sok cég először le se gyártatja az új termékét, csak 3D fotón mutatja be, és ha sokan keresik, elkezdni gyártani.

A divatipar működésének természete, alapszabályai kizárják a fenntarthatóságot – hangsúlyozta Dobos Emese. Bizonyos részei működhetnek kevésbé károsan, de olyan, hogy fenntartható divat vagy fenntartható ultra fast fashion, egyáltalán nincs és nem is lesz. Arra lenne szükség Dobos Emese szerint, hogy túllépjünk az ultra fast fashion olcsó tömeggyártott gagyi termékekkel való azonosításán, és meglátnánk, hogy ez egy üzleti modell és ellátási lánc szervezési mód is.

Módszertanilag és technológiailag is lehetne tanulni az ultra fast fashion vállalatoktól Lakatos-Török György szerint is. Ahogy gyártás előtt követik az internetes trendeket, majd tesztelés után skáláznak fel, akár fenntarthatósági kezdeményezésnek is tekinthető, hiszen így sokkal kisebb raktárkészlet, kevesebb felesleg képződik.

A podcast megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.

The post Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„Lehet, hogy annak kellene jobban működnie, hogy akár egy kis faluból a nagyon tehetséges gyerek el tudjon jutni egy olyan középiskolába, ahol aztán fel tudják készíteni arra, hogy magas tudással tudjon bekerülni az egyetemre. Ezért talán teszünk is valamit, hiszen van egy Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program, ami nagyon sok középiskolát ér el, és ezek a középiskolák rendre jól is szerepelnek a felvételi számok alapján” – mondta Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Hogyan látja a Semmelweis Egyetem mostanában az egyetemre felvételizőket? Mennyire koncentrálódnak a felvételizők egyre kevesebb és „elitebb” középiskolára? Miben tud a Semmelweis Egyetem a közoktatással együttműködni az egyetemi oktatásnak megágyazó alap- és középfokú oktatás javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a podcastban, amelynek Hafiek Andrea és Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a vendége.

Az egyetem tehetséggondozó programja keretében a partneriskolák a diákoknak nyílt napot szerveznek, az egyetem folyamatos kapcsolatban áll az iskolával, a pedagógusokkal és a részt vevő gyerekekkel. „Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy leginkább azon múlik, hogy a gyereknek van-e esélye felkészülni, hogy milyen a tanára. Elképzelhető, hogy az iskola nem tudja megfizetni a vegyszereket, de ha olyan a tanár, akkor szerez. A legjobb példa a váci Boronkay, ami egy technikum. Van egy elképesztően lelkes biológia tanár, aki szervezi a csapatot. Tavaly kilencen kerültek be a Boronkayból” – mesélte Hafiek Andrea.

Benyó Zoltán, Hafiek Andrea és Holtzer Péter. Fotó: G7.hu

Úgy látja viszont, hogy kár hogy a partnereik között nincs több „outsider”, kevésbé neves iskola. „Ott van köztük az összes ELTE gyakorlóiskola, ez tök jó, csak ők maguktól is jók. Szerintem még több olyan iskolát kéne behúzni a rendszerbe, ahol van egy vagy több nagyon lelkes tanár, és nem feltétlenül triviális, hogy onnan majd ebbe az irányba jöjjenek a gyerekek. De ha ilyen műhelyeket ki lehet alakítani, akkor a környékről vagy akár kollégiumba messzebbről is oda lehet irányítani a tehetségesebb gyerekeket” – mondta.

Az egyetem orvostudományi karára felvételizők adatai alapján látszik, hogy sok olyan középiskolából is felvételt nyernek a képzésekre, ahonnan csak egy-két diáknak sikerül ez. Benyó Zoltán szerint nem minden iskolában annyira jó a természettudományos képzés és a tanárok, hogy fel tudják készíteni a diákokat a felvételire, sok függ a szülők motivációján is, ezen is múlhat például, hogy a kevésbé jó iskolák tanulói kapnak-e magántanároktól segítséget.

„De az biztos, hogy a tanár személyisége döntő. És azt gondolom, hogy a tanárok elsősorban nem az anyagi megbecsülés miatt lelkesek, hanem azért, mert ez a vérükben van. Mégis talán valamilyen módon kéne anyagilag is visszajelezni a társadalomnak, hogy hasznos dolgot végeznek. Akárcsak megnézni, hogy melyik tanároknak nyernek az országos versenyeken, melyik tanároknak jutnak be nagy százalékban a hallgatói elit egyetemekre, és valamiféleképpen jelezni a társadalom háláját. Mert tényleg olyan feladatot látnak el, és olyan hasznot hoznak el az egész társadalomnak, ami pénzben felbecsülhetetlen” – mondta.

Az egyetemnek a saját feladatai szempontjából sem mindegy, hogy milyen tudással kerülnek a felsőoktatásba a felvett hallgatók. Benyó Zoltán szerint a felvettek között az átlagos természettudományos felkészültség csökken, és egyre nagyobbak az eltérések a tudásukban. Adódik egy óriási különbség amiatt, hogy nem egységesek az emelt szintű érettségi tárgyak. A biológia mellett választhatnak kémiát vagy fizikát, és ha az egyiket választják, akkor a másikból még csak érettségizni sem kötelező. Tehát jönnek olyanok az egyetemre, akik mondjuk biológiából és kémiából emelt szintű érettségit tettek, jó a felkészültségük, viszont fizikából nagyon alacsony.

„Ehhez az egyetem csak úgy tud alkalmazkodni, hogy az első évben indít felzárkóztató fizikát, akiknek nem volt középiskolában elvárás, vagy kémiát, akiknek az hiányzik. De emellett is nehéz ilyen nagy számú hallgatóval eredményesen dolgozni, amikor olyan óriásiak a különbségek, hogy az egyik már unatkozik, a másik meg még nem érti, hogy miről is beszélünk. Nagyon nagy kihívás az egyetemi oktatóknak, hogy ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy mindenki tanuljon, senki se veszítse el a figyelmét, és senki se maradjon le” – mondta Benyó Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

The post Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„Nem reklámozza senki a Khan Academy-t, mégis elterjedt magától az egész világon. Van benne valami univerzálisan jó. A gondolatmenet, ahogy magyarázzák, felépítik a videókat, annyira logikus, hogy az mindenkinek megfelel. Mindenhonnan olyan visszajelzések jönnek, hogy ilyen nincs még egy a világon, hogy ez a legjobb, mindenkinek ebből kéne tanulnia” – mondta Lovas Eszter az Akadémia Határok Nélkül Közhasznú Alapítvány vezetője egy ingyenes online oktatási platform, a Khan Academy magyarországi képviselője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Lovas Eszter már viszonylag korán, másodéves egyetemistaként tanítani kezdett. Nagyon hamar az kezdte el leginkább érdekelni, hogy hogyan lehetne másként tanítani ahhoz képest, mint ahogy régebben őt tanították. Belemerült a kutatásokba, tananyagfejlesztéssel foglalkozott. „Mindig bennem volt az, hogy én valamikor olyan gyerekekkel szeretnék foglalkozni Magyarországon, akik tehetségesek, de nincs meg az anyagi és családi hátterük, hogy tanulni tudjanak” – mesélte.

Éppen abban az időszakban tűnt fel neki, hogy itthon a nonprofit vállalkozásként működő Khan Academy anyagai nem elérhetőek magyarul, amikor felmondott egy amszterdami nemzetközi gimnáziumban. Egy év múlva megalapította az Akadémia Határok Nélkül Alapítványt, és azóta már nagyjából 350-en jelentkeztek önkéntes fordítónak. Mára a magyar nyelvű oldalnak már körülbelül 17 ezer felhasználója van, számukra nagyjából 1300 videó és tízezer feladat érhető el nyolc területhez kapcsolódóan (ilyenek például a matematika, a kémia, a fizika, az informatika vagy a világtörténelem).

Holtzer Péter és Lovas Eszter. Fotó: G7

Lovas Eszter szerint globális léptékben nézve a Khan Academy anyagai minden országban releváns segítséget nyújthatnak, hiszen „a nyugat-európai jobb oktatási rendszerekben is előfordul, hogy valamit nem értenek a diákok”, viszont az olyan országokban, ahol gyenge az oktatási rendszer, az anyagok a hivatalos oktatás hiányosságait is helyettesíthetik. Magyarországon az elmondása alapján nagyon tipikus, hogy egyetemi felvételire, vizsgára ebből tanulnak, olyan esetről is tud, hogy egy eligimnáziumban a tanár ilyen anyagot ajánlott az analízis tanulásához, de például tanodáknál is használják az anyagaikat.

Szerinte azért is különösen fontos az angol nyelvű anyagok magyarítása, mert amíg az elitiskolák tanulóinak segíthetnek az angol nyelvű anyagok is, a nyelvtudás jelentős egyenlőtlenségei miatt tanodáktól azt a visszajelzést kapták: fontos, hogy magyarul is elérhetőek legyenek a leckék.

Nagyon szeretnénk, ha jobban megismernék itthon ezt a rendszert, mert nagyon sokaknak tud segíteni

– mondta az ambícióikról Lovas Eszter.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

The post „Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A generatív mesterséges intelligencia és a MI-vel kapcsolatos projektek olyanok, mint az úthenger: el kell döntenünk, hogy elé állunk és próbáljuk megállítani, vagy felülünk rá és próbáljuk hajtani. Úgy gondolom, minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot – mondta Turny Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) projektigazgatója a podcastban.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

A MI bevezetése a céges folyamatokba elsősorban nem technológiai kérdés. A generatív MI vagy MI-alapú projekteknél a siker 10 százalékát teszi ki az algoritmus, amit használunk, 20 százaléka a technológia, az adatok és a platform, és a maradék 70 százaléka a folyamatokról és az emberekről szól. Ha nincs egy erős vállalati kultúra vagy nyomás a cégvezetés felől, nem igazán fog áttörni. Ugyanilyen fontos, hogy meglegyenek a megfelelő képességek, szabályzott folyamatok a kezeléséhez szervezeten belül – ez egy kulturális váltás, amit tudni kell menedzselni, a jéghegy víz alatti része.

Az első lépés, hogy a meghatározó szereplők megértsék, miről szól ez a technológia, kezdjék el használni, játszani vele. Utána jönnek a felhasználási módok, amikből kettőt-hármat érdemes kiválasztani és ezekkel foglalkozni. Ezzel együtt meg kell határozni a cég stratégiáját, hova szeretne eljutni a MI segítségével, majd jöhet az alapok kiépítése, technológia, a szervezet szintjén, és ha ez kicsiben működik, utána lehet skálázni.

A most megjelent ChatGPT-4o különlegessége, a gyorsabb és hatékonyabb működésen túl, hogy újra definiálja az ember-számítógép interakciót. A fejlett multimodalitásnak köszönhetően egyszerre tud érzékelni, kezelni és előállítani szöveget, képet és hangokat, ez pedig hatalmas ugrást jelent. Szinte emberszerűen lehet társalogni vele, a valós párbeszédekhez hasonló gyorsasággal válaszol a kérdésekre, nincs benne egy-két másodperces várakozás sem.

A podcast megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.

The post A generatív MI olyan, mint az úthenger - dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ha egy cég folyószámláján átlagosan évi 100 millió forint állt az elmúlt időszakban, akkor ezért szinte semennyi kamatot nem kapott. Aki azonban befektette egy kockázatmentes eszközbe, akkor évi 15 millió forintot tudott vele keresni, amivel gyakorlatilag két átlagbéren foglalkoztatott kolléga fizetését tudta megkeresni – hozott egy életszerű példát Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelője arra, hogy miért érdemes a vállalati befektetésekkel nagyon is aktívan foglalkozni.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:

A legtöbb cégvezető és tulajdonos igen tudatos a saját befektetéseivel kapcsolatban, amint az osztalékot kivették a cégükből az elmúlt időszakban, sokan választották az állampapírokat. Noha a a diszkontkincstárjegyek cégeknek is elérhetők, ezzel a lehetőséggel mégis kevesen éltek.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai nem pénzügyi vállalati szektor 15,5 ezer milliárd forintnyi betétállománnyal rendelkezett 2024 januárjában a hazai pénzintézeteknél. Ennek kétharmadát, 9,7 ezer milliárd forintot látra szóló betétben tartották. A vállalatok hitelállománya ennél alacsonyabb, 12,7 ezer milliárd forint volt.

A látra szóló betétre ma már messze az infláció alatti hozam érhető csak el, így tulajdonképpen folyamatos veszteséget szenvednek el a cégek. A vállalatvezetők és tulajdonosok sokszor mindenfajta kockázatot el akarnak kerülni a vállalati eszközökkel kapcsolatban.

Ha egy tulajdonos már befektető egy szolgáltatónál, már ismeri a befektetések működését, akkor sokkal könnyeben bízza rá egy vagyonkezelőre a vállalati pénzeszközök kezelését

– osztotta meg tapasztalatait Nagy Attila.

Abban, hogy a kkv-k elinduljanak a befektetések irányába, nagy szerepe lehet a könyvelőknek. A bankok esetében az ügyintézők jellemzően a hitelezésben és a számlavezetésben mozognak otthonosabban, a befektetési lehetőségekben már kevésbé. Ezért is érdemes lehet a megszokott kapcsolatokon túl is keresni a lehetőségeket. 

Sokan tartanak attól, hogy a befektetések túlságosan kockázatosak, vagy nem lehet hozzájutni a forrásokhoz, amikor kellene. Ez azonban nem így van.

Nagyon sok olyan pénzügyi eszköz van, aminek gyakorlatilag teljes a likviditása, és nagyon pici árfolyammozgása van. Klasszikusan ilyenek a pénzpiaci alapok vagy a rövid kötvényalapok (…). Mi vagyonkezelésben, privát vagyonkezelésben likviditási portfólióként hívjuk ezt, és így kezeljük, hogy amikor kell a vállalkozásnak pénz, akkor gyakorlatilag két-három napon belül ki tudja utalni saját magának

– mondta el Nagy Attila.

A sokkal aktívabb vagyonkezelésre biztosan szüksége lenne a magyar vállalatoknak, amire az Eurostat statisztikái is rávilágítanak. A 2022-es adatok szerint az uniós átlag felének felel meg a befektetési alapok és kötvények aránya a vállalati pénzügyi eszközökön belül.

Ehhez azonban jóval nagyobb pénzügyi tudatosságra lenne szükség. A Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása szerint a hazai kkv-k jelentős részénél kifejezetten alacsony a pénzügyi tudatosság, még a 100-200 fő közötti cégek harmada sem készít cash-flow tervet.

Azon vállalatok, amelyek jobban odafigyelnek a pénzügyi tudatosságra, versenyelőnyre tehetnek szert a hazai piacon. 

Míg az elmúlt években könnyen ki lehetett a magas forintkamatokat használni, ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. A vállalatok export- és importkitettségétől függően eltérő, hogy milyen stratégia lehet sikeres, de a külkereskedelemben aktív cégek azért jellemzően már használják a treasury szolgáltatásokat.

Mivel mára a forintnak nagyrészt eltűnt a kamatelőnye más devizákkal szemben, egyre kevesebben szeretnék a forint árfolyamkockázatát felvállalni. Akinek külföldről van szüksége alapanyag-behozatalra, annak a forint már kevésbé vonzó. Nem kell azonban feltétlenül euróra vagy dollárra váltani ehhez a pénzüket, hiszen vannak olyan nemzetközi fókuszú befektetési alapok, amivel ugyanazt a hatást elérhetik. A vállalatok befektetései kapcsán is érdemes a diverzifikációra törekedni.

The post A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Bár tíz féléves tanárszakra egyre kevésbé jelentkeznek fiatalok, a rövid ciklusú – maximum kétéves és ingyenes – átképzést elvégző tanárból viszont egyre több van: Fridez Dóra több évnyi munkatapasztalat után, sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá, hivatástudatból. Jelenleg két határmenti kistelepülés iskolájában tanít, ahol “olyan dolgokat kap, amilyeneket korábbi szakmai életében soha”.

Tapasztalatairól a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében mesélt, Murányi Zoltán, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára, kémiatanár-képző szakember társaságában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Sok szakember vagy pályán lévő pedagógus szerint a rövid idő alatt átképzett, felnőtt fejjel a pályára lépő tanárok biztosan színvonalromlást eredményeznek még a jelenlegi helyzethez képest is. A két interjúalany belülről ezt árnyaltabban igyekszik megközelíteni.

Murányi szerint ugyan egy fiatal tanár előnye lehet, hogy egy nyelvet beszél a diákokkal, az átképzett tanárok szakmai tapasztalata is adhat hitelességet – és többet tud segíteni például pályaorientációban. 

Általa közelebb kerülhet a közoktatás az adott szakma jelenéhez.

Fridez Dóra azt látja, hogy a tanároknak nincs kapacitása innovációra, minden energiát felemészt a napi működés, “túlélőüzemmódban”.

Fridez Dóra és Murányi Zoltán

Murányi szerint a helyzeten az javítana, ha a béremelés mellett a kormányzat és oktatásirányítás hosszú távon azt kommunikálná, hogy “ti, tanárok az egyik legfontosabbak vagytok a számunkra”. 

A beszélgetés során a kérdés számos más aspektusa is szóba kerül.

__

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Nem tiltják meg a tanárnak, hogy jó órákat tartson” - van tere az újításnak a magyar közoktatásbanHogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba? A 28. óra új adásában erre kerestük a választ.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem feltétlenül akkora a különbség egy gimnázium és egy technikum közöttMi történik itthon a szakképzésben? A 28. óra adásában erről beszélgettünk Gál-Berey Csillával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumának igazgatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Én még többet is profitálok, mint a mentoráltjaim” – így segíthetik diákmentorok is a tehetséggondozástA 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttakAz elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.

The post Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.